Miután lánykám elaludt a kocsiban, ott maradtam vele, tanulságos volt meg kell valljam. A hőség miatt leengedett ablaknál ücsörögtem, és akarva, akaratlanul fültanúja voltam, mit ne mondjak érdekes dolgoknak.
Ami először nagyon megütötte a fülem: -Üldözési mániám van, ezért csak szívom a drogokat és akkor nem hallom a hangokat. -És jó ez neked???- kérdezte a fiatal fiúval haladó lány. Talán jobb is, hogy a beszélgetés folytatását nem hallottam.
A következő szösszenetet egy húszas évei elején járó fiatal "pasiivadék" szájából jött:
-Nekem egy 40-es férjes asszony kellene addig, ameddig a férje dolgozik, -és még tovább fűzte gondolatait, -végeznék vele mire a férj hazajön. Egy fiatal lány volt vele, nem tudom mennyire támogatta ezt a korszakalkotó ötletet. Itt már kellőképp le voltam döbbenve.
Talán a harmadik a legemészthetőbb rövidke életkép.
Baba kocsit toló kismama átlagos testalkattal, kísérője egy semmiképp sem normális testsúlyú nő, már messziről hallottam, hogy örök női témáról beszélnek a fogyókúráról. Ki melyik módszerrel él, és amikor az autó mellé értek:-Én most zabálok mint egy állat, hogy legyen tejem...és a válasz: Így is kell!
Ezzel vitatkoznék, de hajrá!
És a fesztivál...
Furcsa, hogy töltött káposzta főző fesztivál, nyáron a legnagyobb melegben van. Talán ősszel jobb volna. A másik furcsaság, hogy inkább a bazárról, ugrálóvárról és arról szólt, hogy a gyerekek mennyi pénzt tudnak kihúzni a szülők zsebéből. Mert azt ugye mindenki tudja, hogy egy gyerekkel lehet legjobban lehúzni a szülőket, erre komplett iparágak épülnek.
Miután elfogyott a limonádé és a rózsapatron is, és szert tettünk egy világítós "micsodára" is, fagyizhatnékom támadt, mint mostanában olyan sokszor. Ott hagytuk a fesztivált és bejöttünk a belvárosba.
Munkahelyemtől nem messze, július 1.-én új cukrászda nyílott.
Jókai Cukrászda az évszázad fagyiját ott csinálják! A pisztácia a legjobb, nekem most az a legkedvencebb, de a mindenféle csokik sós, karamelizált, is nagyon finomak. Jó még az eper, a málna, a fekete ribizli, a mangó pedig isteni. A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült :)
Szóval beültünk...Zétény csokis cupcake-et kért, Zsömi fagyizott.
A ribizlis és a meggyes limonádé is nagyon finom , és hát a fagyit mi sem hagyhattuk ki. Semmiben nem kellett csalódnom...
Kint nem volt ülőhely talán ezt az egyet hiányoltam, de a jobb helyeken szombat este már szabad asztal sincs. Miután minden finomságot elpusztítottunk, maradék nélkül, végigjártuk a szökőkutakat, mert hát az nagyon érdekes.
Jókai téren, Széchenyi téren ugye több is van és a Színház téren. A séta végére vizes szandálokkal és nadrágokkal gazdagodtunk. A másik érdekesség a belvárosban a 100 méterenként előforduló önjelölt zenészek és énekesek műsora.
Voltak fiatalok trióban, de volt aki egy gitárral szórakoztatta az arra járókat, volt jobb és kevésbé élvezhető is.
A fagyi jó, a süti pedig több mint jó. Más stílusú és más jellegű mint a Jókai Cukrászda, nem is hasonlítanám össze a kettőt.
De ha fagyizni szeretnék akkor Jókai, ha sütizni akkor a Trüffel, de mindenkinek az ízlésére bízom.
A Trüffel legnagyobb hiányossága a beülő hely, illetve a kiülő hely, mindegy, hogy nevezzük egyik sincs nagyon. Pontosan 4 asztal van bent szűkösen és 2 pad kint, szó ami szó, ez nagyon kevés fagyi szezonban.
Próbáljátok ki mindegyiket :)
Puszik
