10 Dolog, amiért nem szabad kihagyni Milánót!

1.Olcsó repjegy, méghozzá annyira, hogy akár  10.000 forintból oda-vissza meg lehet fordulni. A Wizzairnél már ennyiért foglalhatunk, egy darab kézipoggyásszal. Éljenek a fapados járatok! Belföldön egy wellness hétvége sem olcsóbb, mint egy Milánói hétvége, mivel szállást is lehet találni már 4500 Ft/fő/éj ért. Akik nagyon bátrak megszállhatnak hostelben is, még olcsóbban.                                                                                                    

2. A divat világ egyik fővárosa, ahogy kolléganőm fogalmazott: nagyon Fancy. Egymást érik a divatházak üzletei. Letűnt korok épületeiben születnek a high fashion újdonságai. Divatdiktátorok világa ez. A kirakatokat elnézve egyáltalán nem  a praktikum és a hordhatóság cél. De ha divatról van szó akkor ez nyilván senkit sem érdekel. Gucci-tól Prada-n át Armanai-ig mindenki képviselteti magát.      

      

3.  A kávé… itt még automatából is érdemes kávét inni. Ilyet úgysem látni  mifelénk. Mindenhol jó kávét főznek. Espresso, capuccino, latte, ristretto, végtelen hosszú a sor. Sok kávézóban idős bácsi főzi a legjobb cappucinot és széles mosollyal fogad mindenkit, angolul nem beszél,  de kit érdekel így is megérted, még azt is, hogy va bene?  A laktózmentes tejet nem ismerik, de se baj, az olaszok biztos nem allergiásak. 

4.  Fagyi… Sikerült egy fagyi fesztivál kellős közepébe csöppennünk a Sforza Kastély előtti téren…. Nutella, Mozart, Pisztácia, Eper, Mangó, Karamell, Csokis keksz, Étcsoki, Panna Cotta és még sorolhatnám.  14 különféle hideg finomságot kóstolhattunk egy jeggyel, valahol 10-nél feladtuk. Kiütéssel győzött a fagyi.

5. Külön pontot érdemel a Dóm, és a Scala, szerintem ezekre nincsenek szavak. Monumentális grandiózus, emberfeletti, sorolhatnám még, de ez a látnivaló inkább olyan, mint egy jó randi, kicsit izgulsz, hogy milyen lesz, aztán egyszer csak bumm, már a bőröd alatt érzed. És ha valaki olyan mázlista, még egy jóféle próbát is kifoghat a Scalaban amikor mondjuk Plácido Domingo énekel. Garantált a libabőr.

6.   Építészet, régi épületek szűk utcácskák, teraszokon növények, macskaköves sikátorok. Minden sarkon egy templom városa is lehetne. Mindenből árad a történelem. Victor Emanuell, Sforza Castello.  A szépen gondozott parkokat se felejtsük el… ja és sehol nem kellett kutyagumit kerülgetni, ugye milyen meglepő?

7.  Fald, fel Milánót!  Pizza, tészta, szendvics, pék süti  stb. Gyönyörűséges ételek, és nem csak szépek hanem illatosak és ízletesek is. Egy ilyen tészta rajongónak mint én ez maga a tésztamennyország. De ez jóval több mint tészta és paradicsom szósz. Benne van szív és lélek, múlt és jelen. Az ételeken keresztül a kultúrát és a helyi embereket is megismerhetjük szokásaikba betekintést nyerhetünk. Az étel a kultúra szerves része. Pékségek és szendvicsezők minden utcában vannak, hihetetlen látvánnyal és barátságos kiszolgálással csalogatnak. A küszöb alatt Olaszországba is bekúszott a török és kínai gasztronómia, amennyire én láttam, egyenlőre nem szaporodott túl.  

8.    Comoi tó ugyan nem Milánó, de nagyon közel van, egy vasárnapi kirándulásra pont tökéletes, 5 euró a vonatjegy oda és 1 óra 10 perc. És ott is van egy Dóm, ami persze nem akkora, mit a milánói, de ez is  látványos.   Az út ami szintén élmény számba megy egy olasz vonaton, ami tiszta, és kényelmes. Fiatalok olasz rap zenét hallgattak, és senki nem szól rájuk, senkit nem zavar.. Ez lehet az olasz életérzés. Na meg a siesta.

9.   Futball stadion, mea culpa, de ez az én akaratomból kimaradt. Aki viszont a focit kicsit is kedveli az ne hagyja ki.

10.   Mert Milánót egyszer látni kell és kész! 

-1. pont mert nagyon kevés a nyilvános wc.

-

-

Kedves Frei Cafe!

Mostanában vonzom a problémás eseteket, vagy a problémás esetek vonzanak engem. Pedig én csak nyugiban akartam egy jó kávét  meginni...
Minden pénteken ugyanazon a helyen, ugyanabban az időben, Frei-nél iszom meg a napi kávémat. És nem, nem vagyok a szokásaim rabja, na jó talán egy kicsit.

A képen jávai narancsmokka és nápolyi haboskávé van

Három héttel ezelőtt nem a megszokott arcok fogadtak, de ezzel nem is volt baj. Az idők változnak. Kértem egy bajor jégkávét laktózmentesen és egy jávai naracsmokkát. A meglepetés akkor ért amikor az önkiszolgáló kávézóban a jávai narancsmokkám helyett kaptam egy al jazira kávét, tény, hogy narancs volt abban is. Nem szokásom a blokk ellenőrzése. Mindig megelőlegezem a bizalmat. Mit ne mondjak nem voltam boldog, hogy a pénzemért nem azt kaptam amit kértem.

Következő pénteken ugyanerre a kombóra esett a választás, ugyanaz a csajszi volt a pénztárnál. Hamar kiderült, hogy hol csúszott hiba a gépezetbe egy héttel korábban, nem nagyon volt otthon a választékban. Ez biztosan nem volt elvárás a felvételnél. Jött reflexből a kérdés a jávai narancsmokkára, hogy azt is laktózmentesen kérem??? Furcsa tekintetem láttán se vette a lapot...
Mondtam hogy inkább narancslével kérném mint tejjel. Kínos mosollyal javította saját hibáját, de az ilyen bárkivel előfordulhat.
És akkor következzen a mai eset....
Aki úgy gondolja, hogy türelmetlen vagyok, vagy mindenkinek beszólók az itt hagyjon fel az olvasással.
Ma fél öt után tértünk be Frei-hez egy jól megérdemelt kávéra, és egy sütire. Hárman sürögtek a pultban, szó se róla volt vendég bőven, de nem volt telt ház.16:46-re megszületett a megrendelésünk. Egy epres limonádé, egy epres süti,  egy bajor jégkávé, és egy cannes-i fagylaltkávé volt a rendelés. Majd leültünk és vártunk, és vártunk és vártunk. 17:02-kor gondoltam megkérdezem, hogy is áll a megrendelésünk?
Na amit kaptam azt nem tettem az ablakba, konkrétan csak  leb@szva nem lettem.... kaptam egy  "most készül"-t egy fiatal embertől aki ez után sietve szó szerint elhúzta a csíkot, és amikor nem tágítottam egy "folyamatosan csináljuk" modortalan böfögést kaptam egy hosszú hajú kolleginától, semmi mosoly, semmi kedvesség, semmi kis türelmet vagy elnézést... egyszerűen SEMMI!
Még kb 5 perc eltelt  mire megérkezett a megrendelésünk....egy szó nélkül került elénk.

Megittuk a kávékat és távoztunk, egy sziasztokot elnyomtak távozáskor.
Keresgéltem  az emlékeim között,  és az elmúlt sok péntek kávézásai között, de nem találtam olyat, hogy ilyen otromba, modortalanságnak lettem volna szem vagy fül tanúja nem ám áldozata.
Hogy valami jót is írjak bár ez most kissé nehezemre esik, a minőség mindig kifogástalan.

Már csak a kiszolgáláson kéne javítani, annyi jó cég szakosodott probléma kezelési tréningekre. Biztos találnának megfelelőt.
És egy kis személyes vélemény húszon évesen nehogy már fájjon a munka vagy az élet! Korai az még srácok.
És holnap péntek, Frei kávé nap vagy nem???
Addig jár a korsó a kútra amíg el nem törik, én ma egy kicsit megrepedtem....hogy próbálkozom-e újra?...
Ha egy helyen ez a sztenderd kiszolgálás de mazochista vagyok és oda járok akkor úgy kell nekem, de ahol nem ez a megszokott, ott ezt nehezen veszi be a gyomrom.
Ma sem vette be.

A jövő pénteki viszont látásra....