Cirkusz

Tradiciónká válik a városunkba érkező utazó cirkuszok meglátogatása. Rövid időn belül ez volt a harmadik. Hipermarketek parkolóit birtokba vevő, szállítható szórakoztató ipar. Az első látogatásunk óta fenntartásaim vannak, kétkedve fogadom őket.

Az első amit láttunk a fókás, tigrises, egy elefántos műsor volt. Légtornásszal, lovakkal, és az elmaradhatatlan bohóccal. Az állatok mindig lenyűgözőek, hisz eredeti élőhelyüktől távol, mindenhez alkalmazkodva, még produkcióra is képesek. Nem vagyok egy megszállott állatvédő, de remélem, hogy megnézzük a műsort azzal az állatok jólétéhez is hozzájárulunk.
Az emberi teljesítmény és itt nem az állatidomárokra gondolok, az vagy tetszik vagy nem. Lehet leszólni, lehet dicsérni, ha tetszett megtapsolni. Szoktam mondani, hogy az kritizálja aki utána tudja csinálni.
Nézzük más szempontból a produkciót, mondjuk az ár érték arányában...az első nap általában van 1000 Ft-os belépőjegy. Ami lássuk be igen igen olcsó, ahhoz, hogy ebből a bevételből tigrist, fókát, elefántot kell etetni, akár orvoshoz vinni, az egész sátrat szállítani, ugye az üzemanyag sem olcsó, és akkor a személyzet béréről még említést sem tettünk.Gondolom nem ingyen tapsért szórakoztatnak.  Bár a lufi, vattacukor, pattogatott kukorica, világító csecsebecsék, nyalókák, állatokkal fotózkodás, pónilovagoltatás  nem kis hasznot hozhatnak.  Hisz a gyerekeknek ilyenkor nem mondjuk, hogy nem.  Biztos, hogy megéri különben nem jönnének évente kétszer.
A nézőtér  akkor még padokból és fehér műanyag kerti székekből állt. Meglehetősen kényelmetlen egy másfél két órás program végigülésére.
Nekem mindig a gagyi szó jutott róla eszembe.
Másodjára valami hüllőkkel tarkított műsort láttunk. Ami szintén pados, kerti-székes volt. A sátor ugyan fűtött volt, de ez nem sokat segített, konkrétan átfagytunk. És a hüllőidomár látvány sem volt bizalom gerjesztő. A krokodilt letették a földre és ledermedt.  A Felnőtt szemmel nézve unalmas volt, semmi izgalmas,  semmi lélegzetelállító. Nem csak gagyi még unalmas is, ez már kicsit sok a "jóból".

Térjünk rá a legfrissebb élményre. Nem számítottam semmire, se jóra se rosszra.
Mindennek és mindenkinek jár egy második esély. Ezúttal  nem betonparkolóra, hanem füves területre építették fel a sátrat. Az állatok szempontjából ez mindenképpen pozitív, egy piros pont a cirkusznak. A következő pozitívum a lelátó, már nem padok fogadták a nézőket, hanem rögzített kényelmes műanyag székek. Ezek strapabíróbbak is, az uramat is gond nélkül elbírták, mert neki azért volt már gondja a fehér műanyag kerti székekkel, konkrétan összetört alatta.
Most már csak a az volt a kérdés milyen lesz az előadás.
Lovakkal indult a show, két fekete és két pej, nagyon szépek és ügyesek voltak. Pörögtek forogtak, táncoltak, és még két lábra  is álltak. Egy kis bohócos közjáték következett. Zsonglőrök pörgettek, karikákat, dobáltak buzogányokat. Majd egy  légtornász kislány következett, korát meghazudtoló produkcióval kápráztatta el a közönséget. Újra bohóckodás következett a nézők és néhány kolomp segítségével. Ez valóban mosolyt csalt mindenki arcára. Meglepetés következett, formára nyírt, pici fehér uszkárok, mutatták meg mit tudnak. Babakocsit toltak, guruló hengeren átbújó pörgő forgó sokaság nagyon édes volt. Bűvészdobozba dugott lányok tűntek el majd kerültek elő, ez is érdekes volt.
Drótkötélen motorozó bőrszerkós fiú volt a következő szám, szerintem inkább hangos volt mint látványos. Rövid szünet.
Újra a szép lovak egy pónival kiegészülve léptek színre. Majd púpútévek következtek, aztán megint bohóckodtak egy kicsit. Sellő lány a hálóban légtornászkodott egy kicsit. Ismét lovas bemutatót volt a program. Ezt követte egy hulla hopp karikázó lány, na nem akárhogy miden testrészén pörgette a karikákat, a végén pedig hát darabot nem tudok de 30-cal biztos egyszerre tekergett.
A leglátványosabb dolgot a végére hagyták, jöttek az elefántok. Két darab egyenként öt tonnás ormányos következett. Leültek, fejen álltak, pörögtek. És kifelé menet egy talicskára való gránátot dobtak a porodra.
A műsor zárása, újra a bohóc volt a nézőkből válogatott össze egy zenekarra valót, és produkciót rittyentett Michael Jackson Beat it-jére határozottan jó volt.
Össze foglalva a lényeg, jelentős javulást mutatott a cirkusz az elmúlt nem egész egy év alatt.
Akit érdekel és teheti menjen nézze meg, megéri.
Puszik

Kóla ropi kúra...

Erősen kezdtem az új munkahelyemen, majd belehúztam és folytattam egy hét táppénzzel. Erre én magam sem számítottam.
Nem emlékszem, hogy nekem  valaha is lett volna nevezzük nevén fosós hányós vírusom, megfejelve magas lázzal :(
Nincs más teendő ilyenkor mint lázat és hasmenést csillapítani...már amennyire lehet. Senkinek nem kívánok ilyen projektet. Nem bírtam enni, nem tudtam aludni és folyamatosan ingáztam a háló és a fürdő között. Rázott a hideg és még sorolhatnám a jellegzetes tüneteket. Egy hét alatt három kiló mínusz garantált. Nekem erre se volt szükségem.
Kaptam néhány tippet diétára vonatokozóan, finoman jegyzem meg csak a kóla ropi kúra volt hatásos. Persze hozzá kell tennem, hogy az első nap még a gyógy kóla sem kellett....pedig nem nagyon tudok olyan helyzetet elképzelni, amikor ne tudnék kólát inni.
Legnagyobb szerencsémre a gyerekek kimaradtak ebből a buliból. Az oviban edzett immunrendszer a tuti. Nem volt se láz se hasmenés, hál istennek.
Szóval három napi fekvésre ítéltem magam, mivel nem is nagyon tudtam felkelni.
Maradt a dvdzés, bepótoltam az elmúlt pár évet. Kezdtem a Rossz tanár című vígjátékkal nem valami érdekes storyval, csóró tanárnő mellműtétre gyűjt, diákokkal nem törődik, pénzes pasit keres, aztán minden máshogy alakul. Az egyszer nézhető kategóriába sorolnám. Talán Jason Segel  alakítása lehet említésre méltó. Semmi extra.
  
Következett az Oscar, a sofőr története ami  sosem maradhat ki a sorból, nem egy kimondottan Stallonera írt szerep Franco Provolone alakja, de imádom minden egyes pillanatát. Gengszter aki beszédórákat vesz, és Tereza a lánya aki nem lánya, és gyereket csinált az új cselédnek és a bugyivá változó ékszerek.... az  össze-visszaság a végén kerek egésszé áll össze.Több mint mulatságos és nagyon sokszor élvezhető nem csak egyszer, mint sok manapság születő filmek.

Következett a Tetovált lány, a maga megdöbbentő, brutális formájában mindenképpen izgalmasnak mondanám. Nem várt fordulatokkal, egyszerű történettel, kis csavarral, happy end nélkül is figyelem felkeltő. A családon belüli erőszakot elég részletesen mutatja be, és azt  hogyan öröklődik apáról fiúra a brutalitás. És ha ehhez hatalom és gazdagság társul az nagyon veszélyes a társadalom minden tagjára nézve.

Házi mozizásom  a My Fair Lady klasszikusával folytattam. Egy könnyed musical vagy társadalmi különbségeket bemutató egész estés  luxus tanmese? Ezt mindenki döntse el maga.
A virágárus lány, Audrey Hepburn egyszerű letisztult szépsége, lenyűgöz. Mint minden musicalben ebben is vannak nagy eszme futtatások zenés formában. Például, hogy miként változik meg egy férfi a NŐ közelében.
Az örök nagy kérdések nem változnak, csak mindig új megvilágításba kerülnek. A férfi  és a nő kapcsolat, örök rejtély sok sok meg válaszolt és megválaszolatlan kérdéssel.

A következő film a listán a Gyakornokok volt. Szintén egy szórakoztató talán a kétszer is megnézhető kategóriából. Az internet fontosságát helyezi szembe a valódi emberi kapcsolatokkal és a csapatmunka lényegét mutatja be, vagy csak én gondoltam bele ilyen mélyen szántó gondolatokat...A lényeg ha nem is fogalmazódik meg ott lebeg végig a filmben, a személyes kapcsolatok fontossága, amelyeket nem helyettesíthet a virtuális világban like-ok és postok hada.

A sort egy könnyednek tűnő vígjátékkal zártam. Nem is szólhat másról mint a párkapcsolatokról. Szerelemről. Minden végzet nehéz...Korosztályos különbségek, szívroham, klimax és még sok minden más, igen ironikus és vicces formában...Egy szeretni való nőről. Nem mai darab ez sem, de nagyon kedvelem.

Meggyógyultam, vagy inkább túl éltem.
Néhány filmes élménnyel gazdagabb lettem. Csak könnyen emészthető dolgokat néztem és fogyasztottam.És amint jobban lettem össze-vissza ettem minden félét. Főleg fűszeres dolgokat..."mert az élet sója, különös fűszer"....Ezzel az idézettel búcsúzom mára
Puszik