Gasztrokalandok III.

Még mindig Pécs és még mindig az örök kérdés mit és hol együnk...
Legyen egy kis hal, na jó de hol?
Kis városunk nem bővelkedik hal éttermekben, legalább is tudtommal nem.
Találtunk egyet, amiről már olvastunk és hallottuk is róla.
Jókai téren a Blöff étterem.
Az étlap pont annyira változatos amennyire az kell, de így is volt egy kis bőség zavara. A napi ajánlat is igen csábító volt. Egyek csevapot vagy mégis csak maradjak a halnál?
Választhattunk volna rib eye steak-et,  plejskovicát,  pisztrángot, vagy más halakat.
Azon kevés éttermek egyike ahol pepsi kóla van. Bár most limonádé mellett döntöttünk.

Maradtam az elképzelésemnél, így tintahalat kértem. Helyben sütött kenyérrel fokhagymás olajjal...
Szoktam tartani magam, ahhoz hogy ott eszem tengeri herkentyűt, ahol a tengert is látom, de néha megéri kockáztatni.

Bátran állíthatom, hogy friss volt, pont annyira sült hogy ne legye rágós, egyszerűen tökéletes. A kenyér pedig kicsit ropogós és meleg nem elég belőle két szelet.
A párom elcsábult a napi ajánlatra,  ami egy kis rácz ponty volt.  Hm... beszéljen helyette, inkább a kép

Nem vagyok egy ponty evő, nekem szálkás és az ízét sem szeretem, de ez már külsőre is csábító volt.
De ha már volt az étlapon csevap nem hagyhattuk ki:

Lila hagymával, ajvárral és a már előbb említett friss házi kenyérrel. Horvátország leírhatatlan íze, szerelembe estem egy pillanat alatt. Erről a horvát témáról  kaja fronton nem tudok még lekattanni.
És itt még nem volt vége a kalandnak. Belém már semmi nem fért, az uram  azért még betolt egy kis desszertet. Narancsos tiramisu, szintén friss és finom.

Még egy hely amit csak ajánlani tudok.
Ha valakiben felmerülne a kérdés, hogy csak jó helyeken járok-e, a válaszom egyértelműen nem,de csak azokról írok akik megérdemlik....
Próbáljátok ki.
Puszik