2014. január 7., kedd

Délutáni alvás nélkül az őrület szélén...

Hétfővel elkezdődött az ovi hosszú szünet után. Nem lepődtem meg a reggeli megnyilvánuláson miszerint        "Akkor se megyek oviba" miután egyáltalán kitudtam imádkozni a kis fiamat az reggel fél kilenckor.
Hozzá teszem, nem kellett sokat győzködni és  már ment is oviba!
Az elmúlt 5 hónapban arra a kérdésre, hogy mi volt az oviban mindig ugyanazt a választ kaptam: jó volt! Az eltelt két napban válaszra se méltat a gyerek... ez még csak hagyján lenne de nem hajlandó délután lefeküdni aludni, vagy egyáltalán pihenni.
Délutáni pihenő híján 3 óra magasságában már a saját lábában elesik és a hugi a hibás érte, pontosabban mindenért ami nem sikerül. Nyűgös csapkod  és fáradt.
Aludni vagy nem aludni ez itt a kérdés?
Ha nem alszik délután még utálatosabb a szokásosnál, huginak gondolkodás és ok nélkül is oda csap, természetesen fel is ébreszti, mert ha ő nem alszik más se tegye.
Semmivel nem tudom lekötni, máskor is nehezen de ilyenkor különösen embert (anyát) próbáló feladat. Talán addig van csend ameddig elmegyünk a játszóra, de amint hazaérünk minden kezdődik újra. Csokival dobálózik és ez a jobbik eset, mert ha olyan a kedve akkor dupoval vagy ami épp a kezébe akad.
Öt- hat óra körül pedig  már tombol. Tegnap este pudingot borított a szőnyegre, és mielőtt fürdeni indult volna, bepisilt a nappali sarkába...hát no comment!
Ilyenkor elgondolkodom, hogy a délutáni pihenőre biztos nekem van szükségem, hogy felkészüljek a délutáni menetre...
A másik véglet amikor alszik...na nem kell azt gondolni, hogy órákig alszik délután max 1 órát.
Ez után nehezen tér magához, egy darabig csak ül az ölemben, ez a ne szólj hozzám idő! Amikor ezen átlendül egy darabig lefoglalja magát játszik vagy mesét néz, de hamar megunja....utána jöhet a séta addig ugye ismét csend  van.
Azt nem állítanám hogy elfárad annál kényelmesebb... hazaérve kezdődik a szokásos menet, "ne bántsd a hugit nem ő volt" ezt biztos elmondom vagy tízszer egy nap. És ilyenkor nyolc órakor még imádkozni kell neki, hogy egyáltalán induljon fürdeni, és ha szerencsém van fél tízkor már alszik is... ha nincs akkor fél tizenegy felé!
Szóval nem találom az egyensúlyt az aludni de mennyit vagy nem aludni és túl élni a délutánt között!
Bármi ötlet javaslat tanács jöhet :D
Puszik!



Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése