PENNY MARKET VITATEAM akció

1 évvel ezelőtt kezdtem bolg írásba, konkrétan  óvodai beiratkozás és az óvoda kezdés apropójából. Álmomban nem gondoltam volna, hogy a gyerekek történetei, helyett szélmalom harcról kell írnom amit a hiper-szuperek ellen vívok.
Ne értsen félre senki, nem vívok sem álló sem villámháborút egyikkel sem.
Sőt azt is tudom, hogy értelmetlen is lenne, mert ők a hatalmasok és gyakorlatilag bármit megtehetnek és általában egy ejnye-bejnye-vel meg is ússzák. Tisztelet a kevés kivételnek.
De az én kálváriám a Penny Market-tel nem akar véget érni.
 
Történt egy szeptemberi  szombaton, hogy SMS-e érkezett, miszerint Vilma figuránkat átvehetjük az adott üzletünkben.
Első utunk oda is vezetett, a gyerekek legnagyobb örömére, de mint kiderült hiába volt a nagy öröm.
A raktárnál már kígyózott a sor, hát beálltunk mind 2 gyerek velünk és vártunk.
Helyes kis listával osztották az alkalmazottak a figurákat...
És a hideg zuhany, 4 betelt matricás füzetre kaptunk egy Vilmát???
Szerintük erre voltunk feliratkozva.
2 gyerek egy figura, gondolom nem kell részleteznem. Nem kellett sokat várni, hogy összevesszenek rajta.
Már a boltban volt egy kis hiszti....
Úgy döntöttem lesz ami lesz, hisz veszteni valóm mi lenne, 1 vagy 2 plüss???  Szóval semmi komoly inkább nevetséges, elkérem a Vásárlók könyvét.
Kihelyezve ahogy kell....toll nélkül, azt old meg magad! Megoldottam.
Finom voltam és nőies! Szolidan fogalmaztam, bár nem ezt érdemlik!
Vezetőt kértem, hogy átvegyék írásomat...
A legszebb, csak területi vezető reagálhat a beírásra, úgyhogy kaptam belőle egy példányt és ennyi. Érdembeli választ ott akkor nem kaptam.
Tisztában vagyok vele, hogy a későbbiekben pedig egy semmit mondó levelet fogok kapni amiben némi mellé beszélésen kívül semmi nem lesz! És megint nem fog történni semmi, mert nekik ezt is lehet.
Megérdemelnék, hogy kisboltokban vásároljunk, úgy mint régen.
Ismerted a sarki kisboltban a "boltos nénit", most pedig személytelenül csak bevásárolunk és kész. És csodálkozunk rajta, hogy úgy működnek a dolgok ahogy....
... Azóta meg kaptam a válasz levelet....semmi különös nem volt benne....majd értesítenek, de ez nem történt meg és most már december van, egyszóval nem kapkodnak.
Hál istennek a gyerekek lassan elfelejtették, és most már én is elfelejtem.

Coop

Mostanában, nem telik el hét anélkül, hogy valami ne bökné a csőrömet.
Bosszantó apróságok, mint sorban állás, lassú kiszolgálás, bunkó eladó, hülye vevő aki beszól a másik vevőnek...ilyeneken már régóta nem akadok fent. Ilyenkor átváltok Buddhába.
De a héten történtek mellett megint nem tudok elmenni szó nélkül.
Szerdai bevásárlás alkalmával némi "friss" csirkemell filé került a kosárba, majd haza.

Aznap este máshogy alakult a vacsora, így a frissnek hitt hús, nem lett elkészítve és a fagyasztóba se került be, mert másnapra átterveztük. Nem gondoltam, hogy egy napot sem bír ki.
Szóval, csütörtökön munkából haza érve, anyukám azzal fogadott, hogy mi olyan büdös a hűtőben???
Megdöglött benne valami?
Nincs benne semmi olyasmi, meggyőződve mondtam neki.
Vacsora főzésre került a sor...
Hamar kiderült,  hogy az egy nappal korábban vásárolt hús az irgalmatlanul büdös. Sőt egyenesen dög szaga van.
Következtetés...hiper-szuperben nem veszünk hús!

Csak és kizárólag kis hús boltban! Akik hétfőn azért vannak zárva, mert akkor vágják a csirkét, na az tutira friss.
Felháborítónak tartom, hogy 1 azaz EGY nap alatt megbüdösödik hús ha nem fagyasszuk le, ergo már a boltban sem volt friss!!! Ki tudja, hány napos lehetett. Szomorú!
1 héttel korábban a dédi járt hasonló cipőben...nála a rántott húson éreztük, hogy valami frankó. Ott nem a csirkével volt baj, hanem a Tescoban vett disznó combbal.
Szóval jól válogassuk meg, hogy hol mit veszünk, a jó akciók ellenére!
Ugye sokan ismerjük a mondást: Olcsó húsnak híg a leve....a drágának is.
Lehet a marketing helyett, a frissességbe kellene többet befektetni. Romlott zöldségtől senki nem lesz beteg, ugyanezt a romlott húsról nem mondhatjuk el.
ÉN, ITT biztosan nem veszek többet húst, de mást se.
Lehet nem nagy kaland egy vásárlóval kevesebb, nem rázza meg a Céget, de azért talán egyszer valaki panasza célba ér!

Kóla... és egyéb összesküvéselméletek

Írásomnak nem tárgya...és nem is lehet tárgya siti, coop, queen, tesco és egyéb barna kóla ízű vagy inkább színű lötty.
Már sokszor emlegettem hogy függő vagyok, nem csak sorozat hanem Kóla függő is.
Eddig rajongója inkább a pepsinek voltam.

Az utóbbi időben viszont ez megdőlni látszik, hangsúlyozom nem a labda incidens az oka.
Kóla lelőhely ugyebár minden hiper-szuper-market, és kisbolt egyaránt. Mivel viszonylag gyakran fogyasztom, megnézem, hol, mennyibe kerül, természetesen az ár is szempont.
Szóval ár, többnyire tom marketből kerül haza a kedvelt ital, mert közel van és az ár is általában jó.
A héten is 299 Ft a 2,5 literes pepsi.
A első üvegnél azt hinné az ember, hogy véletlenül nincs benne szénsav, a másodiknál kicsit gyanús a dolog, a harmadiknál már nagyon gyanús és biztos nem véletlen.
A hiper-szuperben vett Pepsivel is ugyan ez volt a helyzet.
Egy közös volt ezekben a kólákban méghozzá a focis kupak. És jelen pillanatban a Tom Marketben csak ilyen pepsit lehet venni ....

Szóval...a kupakláz félre sikerült. Most vagy újra kupakozták a már legyártott terméket, vagy kispórolták belőle a szénsavat.
Az én összeesküvés elméletem szerint, kevés lett a focis kupak ezért, kicserélték a hagyományos kupakokat és ez nyilván szénsavvesztéssel járó művelet volt, mert az nem tudom elképzelni, hogy csak úgy kimaradt a szénsav a sárga kupakos kólából . Korábban sosem tapasztaltam  ilyet.
Úgyhogy most inkább Coca-Cola fogyasztó vagyok. Különösen az 1,25 Literesért vagyok oda, pont jó kiszerelés egy személyre egy napra.

Elfogadni elengedni II.

Kezdjük az elején... első lecke!
Mit is kell elfogadni először, a legalapvetőbb dolgot, saját magunkat. Külsőnktől, belsőnktől függetlenül.
Meg vagyunk hízva, túl  vékonynak érezzük magunk, magasak vagy alacsonyak vagyunk, mindegy is, a fontos hogy érezzük  jól magunkat a bőrünkben.
El kell érnünk, hogy ne számítson mit mondanak mások külsőnkre, csak saját magunknak és a tükörnek higgyünk.
Mennyire számít mások véleménye... sajnos nagyon! Belénk nevelik!
Figyeljük csak meg.
Amikor egy gyerek "rosszalkodik" vagy hangoskodik, vagy csak nagyon eleven, csúnyán eszik....mindezt idegenek között teszi, mi a szülők első reakciója? -mit szólnak a nénik, bácsik...
Hatalmas hiba, hogy idegenek véleményével próbáljuk fegyelmezni a gyereket.
Pucérkodik a gyerek...öltözz fel mert meglátják a kukidat, gondolom mindenkinek ismerős  mondatok ezek, mindjárt szégyellős gyereket nevelünk, még a természetes szereplési vágyat is elnyomjuk benne annyira szégyenlős lesz, és felnőtt korára nem hogy jobb lesz a helyzet hanem még rosszabb,  majd csúfolják mindenfele és magára is veszi...
Szóval a gyereknevelés egyik fontos eleme, szerintem a szeressük és fogadjuk el olyannak amilyen, és akkor talán felnőtt korára elfogadja, szeretni fogja saját magát. Ha mégsem akkor melós lesz megbarátkoznia saját magával.
Önmagunk elfogadását mindig újra és újra kell kezdenünk, mert változnak az idők, változik a testünk is és még a divat is változik...de ha még sosem sikerült akkor meg kell tanulnunk!
Bármilyen személyiségi problémát látok, mindig arra a következtetésre jutok, hogy gyermekkorra vezethető vissza. Persze egy tanult szakember jobban meg tudná fogalmazni azt aminek én a felszínét kapirgálom....
Jó elfogadást mindenkinek :)

Kedves Penny! Kedves Pepsi!

Annak reményében írom levelem, hogy a későbbi akcióknál jobban felkészülnek, én is jobban észnél leszek majd és  legfőképp nem okoznak csalódást vásárlóiknak és egyúttal gyerekeiknek is.
A nyár nagyon sok családnál telt pont vagy éppen kupak gyűjtéssel, valamilyen játék megszerzésének a reményében. Sokszor csábítanak vásárlásra a hiper-szuperek, csak azért mert jutalmat helyeznek kilátásba, és lássuk be engedünk a csábításnak. Persze van úgy, hogy az ember lánya későn ébred, és nem kezd el gyűjteni időben....vagy nem vált be időben mert még várjunk egy kicsit.
Aminek az lesz az eredménye, hogy minden ajándék elfogy...
Az azért nem fér a fejembe, hogy a legyártott kupak, vagy a kinyomtatott pont, matrica mögött nem legyen akkora készlet amennyit kiosztanak...
A pepsinél volt chips, és kóla  is csak éppen labda nem, és a legszebb a történetben az, hogy  bár az akció már lejárt de még mindig lehet venni focikupakos terméket.

A pennynél nagyobbnak érzem a bajt...
Sok gyerek szeretett volna gyümölcs vagy zöldség figurát, ehelyett azt látom, hogy kriptaszökevények üzletelnek vele mindenfele ,és aki pedig későn kapcsolt, hiába írtak listát...nem lett belőle semmi..
Akkor jogos a felvetésem, hogy a levásárolt közel 120 ezer forintot vittem volna inkább máshova, és vettem volna az "üzletelőktől" plüssfigurát...
Szóval megválogatom a hipermarketeket ezentúl még inkább!
Nem kellett volna annyi pontot kiosztani....amihez már nem volt játék! Marketingeseknek megszívlelendő!
Penny Market szegénységi bizonyítványa kiállítva.
Még csak fel sem hívták az embert, hogy elnézést, vagy egyéb alternatíva, fájdalomdíj...nagy büdös semmi.

Mint a mellékelt kép is mutatja  a vaterán is üzletelnek vele.
A heti mérgelődés kipipálva.
Megosztani ér!

Elfogadni és elengedni

Közeleg az Ősz....
Pont egy éve, hogy elkezdtem írni a blogomat, semmi komoly téma, csak könnyen emészthető apróságok sora, mindennapi dolgok. Amiket szeretek és amik foglalkoztatnak, érdekelnek.
Nem tudom mennyire lehetett érezni az írásaimon, hogy milyen ember is vagyok én.
Egy vágyam van, egészségben boldogságban megöregedni és egészséges boldog felnőttnek látni a gyerekeimet.
Ennek kapcsán jut egyre többször eszembe, hogy mitől lesz valaki boldog, és mitől egészséges.
A boldogság  és az egészség is belülről jön, soha ne várjuk mástól és ne tegyük senkitől és semmitől függővé. A válaszok mindig bennünk vannak...
Feladat eljutni odáig, hogy ezt megértsük, vagy elfogadjuk...
És meg is érkeztünk a témához amit mostanság egyre többször kerül szóba...
Biztos előttem is megfogalmazták már sokan...most szavakba öntöm én is, úgy ahogy én  látom.
Két nagyon fontos dolog van az életben, és az ebben az olvasatban nem a család és nem szeretet, hanem az elengedés és az elfogadás.
Elfogadni elsősorban saját magam, olyannak amilyen vagyok...másodsorban pedig a dolgokat, élethelyzeteket magam körül, ha nem tudom őket elfogadni, és megváltoztatni sem tudom őket akkor el kell engedni. Ez a leszarom effektus.
Szóval ördögi  a kör, de mégsem, két lehetőség mindig van, el tudom fogadni vagy el tudom engedni...és létezik a megváltoztatni faktor is.
Meg kell kérdeznem magamtól, jó ez így nekem? Ha nem a válasz, akkor jön a következő kérdés mit tudok tenni? Meg tudom változtatni, ha igen akkor hajrá, ha nem akkor el kell  fogadnom vagy el kell engednem.
Kérdések mögé nézve...mit is látunk, csak saját magunknak tudjuk megválaszolni a kérdéseket, nem várhatjuk, hogy más tegye helyettünk, és csakis mi változtathatunk a dolgokon ezt sem várhatjuk másoktól.
Egoista vagy önző gondolkodás mód lenne....egyáltalán nem, ez a sok én,  és magam nem azt jelenti, hogy nem lenne aki segít család, barátok, de az elhatározásnak bennünk kell megszületni. Én úgy gondolom, hogy tanulható, hisz mindig tanulunk valami újat. Hát tanuljuk meg megismerni saját magunkat, problémáinkat.
Ne másét!!!! ez nagyon fontos a sajátunkkal foglalkozzunk, biztos van, akinek nincs az hazudik.
Mert mi lesz ha nem így élünk....problémákat hurcolunk, kétségek közt vergődünk és előbb utóbb ezeknek fizikai tünetei lesznek.
Eleinte csak itt fáj ott fáj aztán jön a komolyabb baj.
Ne jöjjön, előzzük meg, vagy ha már van akkor az okot szüntessük meg, vagy először keressük meg.
Ne féljünk segítséget kérni, ne cipeljünk régi sebeket, vélt vagy valós sérelmeket....beszéljük ki magunkból. Keressünk erre alkalmas helyet és időt, és szánjunk rá energiát, higgyétek el megtérül a befektetés.
Saját magunkba invesztálni a legjobb befektetés az életben. A magunkra szánt idővel ugyanez a helyzet. Néha nézzünk egy kicsit befelé és az őszi és tavaszi nagytakarítás, szóljon a belső rendrakásról is.
Nem vagyok Dr Csernus és Müller Péter sem. Sőt a könyveiket sem olvasom...
Ezek a gondolatok mindegyike a sajátom, de nagyon szívesen megosztom.....
Az  önpusztítás sokszor nem is tudatos...nem jelnek veszik sokan a betegségeket, pedig a lelkünk nyomta meg a vészcsengőt. És sok esetben még nem lenne késő...
Vegyük a fáradságot és tegyünk saját magunkért. Hangsúlyozom csak saját magunk tehetünk magunkért és mi vagyunk a felelősek saját sorsunkért.
A tudománynak ezzel kellene foglalkozni, és  nem máglyán elégetni aki, hisz a test és lélek egységében.
Szóval az élet szép, használjuk ki amíg lehet!
Puszik

Everybody Lies

Szállóige egy kedvenc sorozatomból...
Gyerekeim születése előtt, sorozatfüggő voltam. Nagyon.
Képes voltam hétvégén vagy a szabadnapomon vagy ünnepnapokon egy egész évadot végig nézni, akár szünet nélkül is. Lehetett romantikus, krimis, vígjátékos, gyakorlatilag bármilyenre vevő voltam.
Még a retro sorozatokra is. Szerintem régen is sorozatfüggők voltak az emberek, csak akkor kevesebb szappanoperát forgattak, ahogy nőtt a piaca, nőtt a kínálat is.
Talán a legelső a mára már leginkább kultikusnak nevezhető 1976-os brazil telenovella a Rabszolgasors volt. Mindenki nézte, állandó téma volt mindenhol Izaura és Leonsio története.
A következő a nagy port kavart, máig vetített 1978-ban indult  Dallas. Mai napig népszerű a Ewing család véget nem érő olajtól mocskos története. Jockey és Bobby testvér harca, a Ewing és a Barnes család viszálya és még sok sok szálat szőttek, és kuszáltak össze a történet írói.
Ebből a sorozatból ismerhette meg az átlagember az amerikai luxust. Autók, bundák, ékszerek és nem utolsó
sorban a Farm.
A felsorolásban az első drámának nevezhető, a Dallas talán a kaland kategóriába illik leginkább, és koruk méltán népszerű krimi sorozata a Columbo volt.
1971-től játszották rendszeresen az USA-ban, nálunk 1989-től kb 2003-ig.
Nem annyira hagyományos teleregény mint az első kettő, nem állítanám, hogy hatalmas története lenne de elég szórakoztató volt, és azt a másfél remekül kitöltötte, és ebben különbözött  a többi sorozattól amik 40-50 perces részekben kerültek adásba.
Na most pont azokról írok amikről nem is akartam....jól elkalandoztam...ez van ha sorozatok közelébe kerülök.
Akkor  az említés szintjén érintsük a magyar sorozatokat:
1987-től a Szomszédok ami 331 fejezetet élt meg...szép siker, szintén mindenki nézte, beszélt róla, hisz a mi mindennapjainkat mutatta...görbe tükör nélkül.
Szintén a 90-es évek terméke volt a Szép és a Kövér család agyamentségét bemutató Família Kft.
1998-óta töretlenül sikeres a Barátok közt. Népszerűségét mutatja az is, hogy aki nem nézi, nézte sosem az is tudja ki az a Magdi anyus és kicsoda Berényi Miklós.
A sorozatoknak se szeri se száma. A felsorolásom végtelen lehetne.
Váratlan utazás, Savanna, Paula és Paulina, Rosalinda, Esmeralda,  A vadangyal, Melrose Place,
Beverly hills 90210, Sex és New York, Klinika, Vészhelyzet,   legyen amerikai, brazil, vagy  német csak úgy dőlt a Tv-ből a sok szappanopera.





Gondolom nem kell kommentár a képek mellé.
Tisztelet a kivételnek, de a minőség csak később jött. A Dél-Amerikaiak inkább a külsőségere és az agyon bonyolításra hajtottak mindig. Mélyen szántó gondolatokat nem itt kell várni, vagy talán mégis. Ezért is van a sorozatoknak Golden Globe díja...
Az idő előre haladtával, gondolom a piac alakulásával, jelentek meg az igényesebb, minőségi sorozatok. Ez nem azt jelenti, hogy a fent említettek silányak, hisz tudjuk ízlések és pofonok.
Gondolok itt a kedvenceimre mint a Két pasi meg egy kicsi,  Gilmore Girls  ( Szívek szállodája ), a One Tree Hill ( Tuti Gimi ), Született Feleségek, Balfék körzet, az összes Helyszínelők sorozat, (Las Vegas, Miami, New York),  Glades tengerparti gyilkosságok, Grace Klinika, és  végül  de nem utolsó sorban a 8 évadot megélt Dr House.



Több ezer ember hozott létre több kilométernyi film szalagot, ami meghódította a világot.
Az orvosi esteken túl, nagyon sok emberi  tulajdonságot, problémát tár fel a sorozat, nyilván a főszereplő, már magában hordozza a legnagyobb és örök kérdéseket, mint a szüleinkkel, barátainkkal, munkatársainkkal való kapcsolat, a függőség kérdése végig kísérte a 8 évadot.

Elviselhetetlen személyisége ellenére szerintem minden néző megkedvelte Dr  House-t. Együtt szorított neki, amikor magát műtötte, vagy amikor Dr Cuddy-val járt, vagy amikor elvonóra ment. Megbocsáthatatlan viselkedése ellenére is. Igaz barátságra recept nincs, de alternatívát mutat nekünk, Dr Wilson viselkedése.

És a már a jól ismert everybody lies mondat, és milyen igaz egyszerűen mindenki hazudik. Kivételek ez a szabály alól márpedig nincsenek. Mondjon bárki bármit....ezen nincs mit szépíteni.

Mindehhez kellettek jó színészek, és egy olyan igazi karakter színész mint Hugh Laurie. Aki egyébkét író, színész és zenész egy személyben. Tehetséges.
Összességében van benne egy fajta krimi, szerelem, manipuláció, izgalom minden ami egy jó sorozathoz kell. Részletesen mutatott be betegségeket,  kezelések, na ettől  még senki ne érezze magát orvosnak....mert Dr House azt mondta...
Onnan jutott eszembe nagy hirtelen, hogy a sorozatfüggők Mekkáján azaz a viasat3-on tegnap volt a  záró rész és egy kisfilm arról, hogy hogy is készült a legkedvencebb sorozatom.

Puszik

10

Legutóbb említettem hogy valamire készülök...a 10. házassági évfordulónk volt az. Hihetetlen de eltelt 10 év, még kimondani is sok.
Kitaláltam, hogy meglepem az uramat  és fotókat készíttetek magamról  sexy öltözetben. Megtaláltam hozzá a megfelelő fotóst is nem kis akna munka árán.  Tovább ötletelve megegyeztünk, hogy a szabadban készüljenek a képek. Egy élmény volt. A képeken a színek fantasztikusan szépek lettek. Én pedig úgy nézek ki a ahogy.
Rá kellett jönnöm, hogy a kamera egyik végén állni sem egyszerű.
Nyilván nem vagyok egy modell alkat és a feladatra sem lennék alkalmas. Az agyon retusálásnak és a photoshopolásnak pedig nem vagyok a híve.  Az aranyközéputat megtalálni nem kis feladat. A fotókon főleg ha hiányos az öltözékünk minden nem kívánt apró részlet jól látszik...itt nem a cicire és egyebekre gondolok, hanem mindenféle hurkákra és kisebb nagyobb hibákra. Kérdés ugye ki mennyire kritikus, önkritikus. Én eddig azt hittem, hogy jól nézek ki....na tévedtem. Most leginkább egy etióphoz hasonlítanám magam, némi túlzással. Jó dolog a ruha, nem csak öltöztet, hanem ahol kell ápol és eltakar. Fontosnak tartottam, hogy a fotós nem idegen legyen. Ismerjen, hogy milyen vagyok, ja és nem utolsó sorban legyen saját ízlése, és elképzelése a fotósorozatról.
Szóval nem mindegy ki áll gép másik oldalán.  De figyelnie  kell a fényekre, beállításokra,  testtartásra és még sok minden másra is.
Nos mindkettő komoly szakma fotós és modell egyaránt és tanulni, gyakorolni kell. Azt nem tudom autodidakta módon tanulható-e de próbálkozni szabad.
Azt ajánlom minden nőnek, persze csak aki kedvet érez mindenképp próbálja ki. Az önismeret egy új formája.
Íme néhány kép:

Vissza térve az évfordulóhoz...
A páromnak tetszett és csak ez számít.
Albumba rendeztem, néhány idézettel és közös képpel, örült neki. És ezt kaptam:

 Ezt pedig az album mellé adtam:

Szóval jól sikerült...
Puszik

Szármafőző Fesztivál és Cukrászdák

Szombati program, Töltött káposzta fesztivál Nagykozárban.
Miután lánykám elaludt a kocsiban, ott maradtam vele, tanulságos volt meg kell valljam. A hőség miatt leengedett ablaknál ücsörögtem, és akarva, akaratlanul fültanúja voltam, mit ne mondjak érdekes dolgoknak.
Ami először nagyon megütötte a fülem: -Üldözési mániám van, ezért csak szívom a drogokat és akkor nem hallom a hangokat. -És jó ez neked???- kérdezte a fiatal fiúval haladó lány. Talán jobb is, hogy a beszélgetés folytatását nem hallottam.
A következő szösszenetet egy húszas évei elején járó fiatal "pasiivadék" szájából jött:
-Nekem egy 40-es férjes asszony kellene addig, ameddig a férje dolgozik, -és  még tovább fűzte gondolatait, -végeznék vele mire a férj hazajön. Egy fiatal lány volt vele, nem tudom mennyire támogatta ezt a korszakalkotó ötletet. Itt már kellőképp le voltam döbbenve.
Talán a harmadik a legemészthetőbb rövidke életkép.
Baba kocsit toló kismama átlagos testalkattal, kísérője egy semmiképp sem normális testsúlyú nő, már messziről hallottam, hogy örök női témáról beszélnek a fogyókúráról. Ki melyik módszerrel él, és amikor az autó mellé értek:-Én most zabálok mint egy állat, hogy legyen tejem...és a válasz: Így is kell!
Ezzel vitatkoznék, de hajrá!
És a fesztivál...
Furcsa, hogy töltött káposzta főző fesztivál, nyáron a legnagyobb melegben van. Talán ősszel jobb volna. A másik furcsaság, hogy inkább a bazárról, ugrálóvárról és arról szólt, hogy a gyerekek mennyi pénzt tudnak kihúzni a szülők zsebéből. Mert azt ugye mindenki tudja, hogy egy gyerekkel lehet legjobban lehúzni a szülőket, erre komplett iparágak épülnek.

Miután elfogyott a limonádé és a rózsapatron is, és szert tettünk egy világítós "micsodára" is, fagyizhatnékom támadt, mint mostanában olyan sokszor. Ott hagytuk a fesztivált és bejöttünk a belvárosba.
Munkahelyemtől nem messze, július 1.-én új cukrászda nyílott.
Jókai Cukrászda az évszázad fagyiját ott csinálják! A pisztácia a legjobb, nekem most az a legkedvencebb, de a mindenféle csokik sós, karamelizált, is nagyon finomak. Jó még az eper, a málna, a fekete ribizli, a  mangó pedig isteni. A felsorolás a teljesség igénye nélkül készült :)
Szóval beültünk...Zétény csokis cupcake-et kért,  Zsömi fagyizott.

A ribizlis és a meggyes limonádé is nagyon finom , és hát a fagyit mi sem hagyhattuk ki. Semmiben nem kellett csalódnom...
Kint nem volt ülőhely talán ezt az egyet hiányoltam, de a  jobb helyeken szombat este már szabad asztal sincs.  Miután minden finomságot elpusztítottunk, maradék nélkül, végigjártuk a szökőkutakat, mert hát az nagyon érdekes.
Jókai téren, Széchenyi téren ugye több is van és a Színház téren. A séta végére vizes szandálokkal és nadrágokkal gazdagodtunk. A másik érdekesség a belvárosban  a 100 méterenként előforduló önjelölt zenészek és énekesek műsora.
Voltak fiatalok trióban, de volt aki egy gitárral szórakoztatta az arra járókat, volt jobb és kevésbé élvezhető is.

A remek szombat után, vasárnap  is sütizhetnékünk támadt, ezúttal nem a belvárost vettük célba. Hársfa utcában van a Trüffel Cukrászda, ezt vettük célba, talán a másik kedvenc.
A fagyi jó, a süti pedig több mint jó. Más stílusú és más jellegű mint a Jókai Cukrászda, nem is hasonlítanám össze a kettőt.
De ha fagyizni szeretnék akkor Jókai, ha sütizni akkor a Trüffel, de mindenkinek az ízlésére bízom.
A Trüffel legnagyobb hiányossága a beülő hely, illetve a kiülő hely, mindegy, hogy nevezzük egyik sincs nagyon. Pontosan 4 asztal van bent szűkösen és 2 pad kint, szó ami szó, ez nagyon kevés fagyi szezonban.
Próbáljátok ki mindegyiket :)
Puszik

Cirkusz

Tradiciónká válik a városunkba érkező utazó cirkuszok meglátogatása. Rövid időn belül ez volt a harmadik. Hipermarketek parkolóit birtokba vevő, szállítható szórakoztató ipar. Az első látogatásunk óta fenntartásaim vannak, kétkedve fogadom őket.

Az első amit láttunk a fókás, tigrises, egy elefántos műsor volt. Légtornásszal, lovakkal, és az elmaradhatatlan bohóccal. Az állatok mindig lenyűgözőek, hisz eredeti élőhelyüktől távol, mindenhez alkalmazkodva, még produkcióra is képesek. Nem vagyok egy megszállott állatvédő, de remélem, hogy megnézzük a műsort azzal az állatok jólétéhez is hozzájárulunk.
Az emberi teljesítmény és itt nem az állatidomárokra gondolok, az vagy tetszik vagy nem. Lehet leszólni, lehet dicsérni, ha tetszett megtapsolni. Szoktam mondani, hogy az kritizálja aki utána tudja csinálni.
Nézzük más szempontból a produkciót, mondjuk az ár érték arányában...az első nap általában van 1000 Ft-os belépőjegy. Ami lássuk be igen igen olcsó, ahhoz, hogy ebből a bevételből tigrist, fókát, elefántot kell etetni, akár orvoshoz vinni, az egész sátrat szállítani, ugye az üzemanyag sem olcsó, és akkor a személyzet béréről még említést sem tettünk.Gondolom nem ingyen tapsért szórakoztatnak.  Bár a lufi, vattacukor, pattogatott kukorica, világító csecsebecsék, nyalókák, állatokkal fotózkodás, pónilovagoltatás  nem kis hasznot hozhatnak.  Hisz a gyerekeknek ilyenkor nem mondjuk, hogy nem.  Biztos, hogy megéri különben nem jönnének évente kétszer.
A nézőtér  akkor még padokból és fehér műanyag kerti székekből állt. Meglehetősen kényelmetlen egy másfél két órás program végigülésére.
Nekem mindig a gagyi szó jutott róla eszembe.
Másodjára valami hüllőkkel tarkított műsort láttunk. Ami szintén pados, kerti-székes volt. A sátor ugyan fűtött volt, de ez nem sokat segített, konkrétan átfagytunk. És a hüllőidomár látvány sem volt bizalom gerjesztő. A krokodilt letették a földre és ledermedt.  A Felnőtt szemmel nézve unalmas volt, semmi izgalmas,  semmi lélegzetelállító. Nem csak gagyi még unalmas is, ez már kicsit sok a "jóból".

Térjünk rá a legfrissebb élményre. Nem számítottam semmire, se jóra se rosszra.
Mindennek és mindenkinek jár egy második esély. Ezúttal  nem betonparkolóra, hanem füves területre építették fel a sátrat. Az állatok szempontjából ez mindenképpen pozitív, egy piros pont a cirkusznak. A következő pozitívum a lelátó, már nem padok fogadták a nézőket, hanem rögzített kényelmes műanyag székek. Ezek strapabíróbbak is, az uramat is gond nélkül elbírták, mert neki azért volt már gondja a fehér műanyag kerti székekkel, konkrétan összetört alatta.
Most már csak a az volt a kérdés milyen lesz az előadás.
Lovakkal indult a show, két fekete és két pej, nagyon szépek és ügyesek voltak. Pörögtek forogtak, táncoltak, és még két lábra  is álltak. Egy kis bohócos közjáték következett. Zsonglőrök pörgettek, karikákat, dobáltak buzogányokat. Majd egy  légtornász kislány következett, korát meghazudtoló produkcióval kápráztatta el a közönséget. Újra bohóckodás következett a nézők és néhány kolomp segítségével. Ez valóban mosolyt csalt mindenki arcára. Meglepetés következett, formára nyírt, pici fehér uszkárok, mutatták meg mit tudnak. Babakocsit toltak, guruló hengeren átbújó pörgő forgó sokaság nagyon édes volt. Bűvészdobozba dugott lányok tűntek el majd kerültek elő, ez is érdekes volt.
Drótkötélen motorozó bőrszerkós fiú volt a következő szám, szerintem inkább hangos volt mint látványos. Rövid szünet.
Újra a szép lovak egy pónival kiegészülve léptek színre. Majd púpútévek következtek, aztán megint bohóckodtak egy kicsit. Sellő lány a hálóban légtornászkodott egy kicsit. Ismét lovas bemutatót volt a program. Ezt követte egy hulla hopp karikázó lány, na nem akárhogy miden testrészén pörgette a karikákat, a végén pedig hát darabot nem tudok de 30-cal biztos egyszerre tekergett.
A leglátványosabb dolgot a végére hagyták, jöttek az elefántok. Két darab egyenként öt tonnás ormányos következett. Leültek, fejen álltak, pörögtek. És kifelé menet egy talicskára való gránátot dobtak a porodra.
A műsor zárása, újra a bohóc volt a nézőkből válogatott össze egy zenekarra valót, és produkciót rittyentett Michael Jackson Beat it-jére határozottan jó volt.
Össze foglalva a lényeg, jelentős javulást mutatott a cirkusz az elmúlt nem egész egy év alatt.
Akit érdekel és teheti menjen nézze meg, megéri.
Puszik

Kóla ropi kúra...

Erősen kezdtem az új munkahelyemen, majd belehúztam és folytattam egy hét táppénzzel. Erre én magam sem számítottam.
Nem emlékszem, hogy nekem  valaha is lett volna nevezzük nevén fosós hányós vírusom, megfejelve magas lázzal :(
Nincs más teendő ilyenkor mint lázat és hasmenést csillapítani...már amennyire lehet. Senkinek nem kívánok ilyen projektet. Nem bírtam enni, nem tudtam aludni és folyamatosan ingáztam a háló és a fürdő között. Rázott a hideg és még sorolhatnám a jellegzetes tüneteket. Egy hét alatt három kiló mínusz garantált. Nekem erre se volt szükségem.
Kaptam néhány tippet diétára vonatokozóan, finoman jegyzem meg csak a kóla ropi kúra volt hatásos. Persze hozzá kell tennem, hogy az első nap még a gyógy kóla sem kellett....pedig nem nagyon tudok olyan helyzetet elképzelni, amikor ne tudnék kólát inni.
Legnagyobb szerencsémre a gyerekek kimaradtak ebből a buliból. Az oviban edzett immunrendszer a tuti. Nem volt se láz se hasmenés, hál istennek.
Szóval három napi fekvésre ítéltem magam, mivel nem is nagyon tudtam felkelni.
Maradt a dvdzés, bepótoltam az elmúlt pár évet. Kezdtem a Rossz tanár című vígjátékkal nem valami érdekes storyval, csóró tanárnő mellműtétre gyűjt, diákokkal nem törődik, pénzes pasit keres, aztán minden máshogy alakul. Az egyszer nézhető kategóriába sorolnám. Talán Jason Segel  alakítása lehet említésre méltó. Semmi extra.
  
Következett az Oscar, a sofőr története ami  sosem maradhat ki a sorból, nem egy kimondottan Stallonera írt szerep Franco Provolone alakja, de imádom minden egyes pillanatát. Gengszter aki beszédórákat vesz, és Tereza a lánya aki nem lánya, és gyereket csinált az új cselédnek és a bugyivá változó ékszerek.... az  össze-visszaság a végén kerek egésszé áll össze.Több mint mulatságos és nagyon sokszor élvezhető nem csak egyszer, mint sok manapság születő filmek.

Következett a Tetovált lány, a maga megdöbbentő, brutális formájában mindenképpen izgalmasnak mondanám. Nem várt fordulatokkal, egyszerű történettel, kis csavarral, happy end nélkül is figyelem felkeltő. A családon belüli erőszakot elég részletesen mutatja be, és azt  hogyan öröklődik apáról fiúra a brutalitás. És ha ehhez hatalom és gazdagság társul az nagyon veszélyes a társadalom minden tagjára nézve.

Házi mozizásom  a My Fair Lady klasszikusával folytattam. Egy könnyed musical vagy társadalmi különbségeket bemutató egész estés  luxus tanmese? Ezt mindenki döntse el maga.
A virágárus lány, Audrey Hepburn egyszerű letisztult szépsége, lenyűgöz. Mint minden musicalben ebben is vannak nagy eszme futtatások zenés formában. Például, hogy miként változik meg egy férfi a NŐ közelében.
Az örök nagy kérdések nem változnak, csak mindig új megvilágításba kerülnek. A férfi  és a nő kapcsolat, örök rejtély sok sok meg válaszolt és megválaszolatlan kérdéssel.

A következő film a listán a Gyakornokok volt. Szintén egy szórakoztató talán a kétszer is megnézhető kategóriából. Az internet fontosságát helyezi szembe a valódi emberi kapcsolatokkal és a csapatmunka lényegét mutatja be, vagy csak én gondoltam bele ilyen mélyen szántó gondolatokat...A lényeg ha nem is fogalmazódik meg ott lebeg végig a filmben, a személyes kapcsolatok fontossága, amelyeket nem helyettesíthet a virtuális világban like-ok és postok hada.

A sort egy könnyednek tűnő vígjátékkal zártam. Nem is szólhat másról mint a párkapcsolatokról. Szerelemről. Minden végzet nehéz...Korosztályos különbségek, szívroham, klimax és még sok minden más, igen ironikus és vicces formában...Egy szeretni való nőről. Nem mai darab ez sem, de nagyon kedvelem.

Meggyógyultam, vagy inkább túl éltem.
Néhány filmes élménnyel gazdagabb lettem. Csak könnyen emészthető dolgokat néztem és fogyasztottam.És amint jobban lettem össze-vissza ettem minden félét. Főleg fűszeres dolgokat..."mert az élet sója, különös fűszer"....Ezzel az idézettel búcsúzom mára
Puszik

Weekend

Játszós, filmnézős, pihenős hétvége.
Péntek délutánra nem tudom, hogy a sok új információtól az új munkahelyen vagy a közelgő menstruációs dilitől de teljesen kidőltem. Előbb elaludtam, mint a gyerekek, és ez mostanában egyre gyakoribb.
A fejem olyan mint egy autópálya és az autók az információk, sokszor csak egy színes csíkot érzékelek belőlük, ahogy áthúznak az agyamon. Vajon hagynak némi nyomot? Nagyon remélem, mert szükségem lesz rájuk. Még egy fél hét gyakornokság aztán kezdődik a nagybetűs munka.
Szombat délután egy hiper-szuper játszón voltunk a gyerekekkel. Nem értük el a Pécs táblát már aludtak  és levezettük a napot egy kis liboládéval, Zétény újabb aranyköpése. Mostanában a legjobb dumája az volt, amikor szintén egy játszózás után finom homok ment a lábujjai közé és azt mondta nagyon komolyan: anya ki kell piszkolni. Imádtam!  Azóta már a fülét is ki kellett piszkolni.
Kikapcsolódásképp este dvdztünk. Coming out című magyar remekmű került terítékre.
Szeretem a magyar filmeket legalábbis amiket láttam: Valami Amerika első és második része, 9 és fél randi, Csak szex és más semmi a modern Hippolyt vagy akár a Meseautó.
Kanyarodjunk vissza a Coming out-hoz. Nagyon szórakoztató, több jól irányzott poénnal, és nem mellesleg néhány a melegekről szóló  kérdésről. Nem unatkoztam rajta. Határozottan tetszett, nem az egyszer nézhető kategória. Bár a mozifilmes ingerküszöböm biztosan elég alacsonyra süllyedt a gyerekeim mellett. Határozott véleményem van a mesékről láttam mostanság néhányat, de ez egy igazi film volt és megszakítás nélkül végig tudtam nézni. Ez sikernek könyvelhető el. Szerencsémre nem egy nézhetetlen gagyit sikerült kifogni.
Egy hétvége egy film...jó lenne! A következő hétvége 4 napos lesz, egy film biztosan belefér majd a majálisok mellé vagy közé. Majd jelentkezem
Puszik

Kínai Nagydíj

Mielőtt idén elindult volna a száguldó cirkusz azt gondoltam, minden leírom majd a véleményem.
Hamar feladtam....illetve nem is adtam fel, csak meguntam. Korábbi években is előfordult, hogy egy-egy futamba belealudtam de ez az idei év kritikán aluli. A sok műbalhé, nyilatkozat háborúk, összeesküvés elméletek és még sorolhatnám. Nálam kicsapta a biztosítékot, a Riccardo story, és az meg végképp, hogy vissza sem adták helyezését és a csapat fellebbezését is elutasították. Nem tudom, hogy vele akartak-e példát statuálni, elég sz@rul sikerült, hogy így kell keresztül vinniük az akaratukat.


Az idei év egyetlen érdekes futamát azért nem tudtam maradéktalanul kiélvezni, mert folyamatosan a munka lehetősége járt a fejemben.
Igen Bahrein lett volna eddig az egyetlen ami egyáltalán szóra érdemes. Igazi csaták igazi izgalom, egy hamisítatlan versenyt láthattunk. Tisztában vagyok vele, hogy ez egy technikai sport és az nyer akinek jobb az autója, de idén talán két pilótát leszámítva Hamiltont és Rosberget természetesen, senkinek nincs egy őszinte mosolya és lassan kezdem azt is gondolni, hogy egyetlen őszinte mondata sem.
Vettelnek nehéz lenyelni a békát, hogy lassabb mit csapat társa, mert nem ehhez szokott. Ferrári háza táján is van mit söprögetni....egy távozó csapatfőnök és Flavio nevéről szólnak a pletykák. Mintha nem is a versenyzésről szólna már ez az egész.





A következő futam Barcelonában lesz, azt ki nem hagynám...imádom, gyönyörű a város, talán a futam is megér majd néhány sort. A tegnapi kínai nagydíjat inkább nem méltatom, nem érdemes.
A facebook-on követen a Box utcát...és nem értem a rajongókat, kommentelőket, olyan hozzászólásokat láttam mintha nem is sportról lenne szó! Ha nem tűr nyomdafestéket a véleményem akkor nem írom le és nem veszekszek más rajongókkal....egy jó tipp  mindenki számoljon egy 10-ig mielőtt nyilvános gusztustalan kommenteket írna!
Puszik

Első nap az iskolában...

Különös érzés újra és újra átlépni egykori középiskolám kapuját. És mostantól minden munkanap megteszem.  A kapu már nem befelé nyílik, mindig megküzdök vele. A porta átköltözött a másik oldalra.
Emlékszem a finoman szálló téglaporra, a műhely előtti folyosó faros lemez burkolatára, a rengeteg tablóra a falakon egészen az ötvenes évektől a frissen végzettekéig. Az emeleteken téglák, cserepek, minden felé építőanyagok voltak kirakva. Ezek helye üresen tátong, vagy diákok ücsörögnek szünetben a helyükön. A vizes, kissé áporodott tornateremnek már nyoma sincs. Helyette egy ultramodern előadóterem áll.
Most természetesen lépek be a tanáriba, ahol az irodánk van. Konkrétan Márta néni irodája helyén.
Minden nap nosztalgiázhatok.
Hétfőn elvesztem az információ tengerben, sőt tovább megyek úgy éreztem maga mint a legkisebb hal a legnagyobb óceánban.
Konkrétan azt sem tudtam sokszor, hogy miről van szó, de kitartóan jegyzeteltem.
Aludtam egyet a nagy ijedtségre, és ma már valamiről volt fogalmam...ez nagyon jó felismerés, hogy lassan talán sikerülnek a dolgok.
Két nap után még nem várok el magamtól semmit, felesleges is lenne.
Jó tanárom van, és ma már pozitív kritikát kaptam, meg jó néhány feladatot...hát volt amit csak harmadikra sikerült megoldanom.
Három hónap kitartó próbálkozása, és megannyi keresgélés után, szerencsésnek mondhatom magam, állás találtam. Nem is akármilyent, irodai munka, ahol hétvégén nem kell dolgozni.
Az elmúlt hetek az állásinterjúk összes izgalmával telt, majd a különös várakozás a döntésre. Az ítélet megszületett, innen már nagyon gyorsan teltek a napok, és sok lett az intézni való.
Először is: felmondani, hát eljött ez az idő is, elhagytam a Céget ahol olyan sok időt töltöttem, ez most már végleges. Kellemes emlékek sora marad utánuk, szerencsém volt sok jó kollégához és néhány kevésbé jóhoz is. Remélem túl élik a gazdasági válságot, minden jót kívánok nekik.
Számomra valaminek a vége az egy új dolog kezdete.
Minden nap új feladatok, új kihívások előtt állok, de engem megoldom fából faragtak.
Kellemes Húsvéti Ünnepeket Kívánok mindenkinek
Puszik

Sepang szerintem

Sepang szerintem, hogy S. Vettelt idézzem amit a motorhangokról mondott sz@r.
Az időmérő edzésen csak az időjárás borzolta a kedélyeket, egyébként semmi különös vagy meglepő nem történt. Hamilton-é az első hely csak úgy mint két héttel ezelőtt. Ami bizakodásra adott okot, a tavalyi világbajnok beékelődött két mercedes közé.
Úgy tűnt, újabb unalmas futamnak nézünk elébe.
Nos  azt mondhatom, hogy az általam vártnál egy fokkal jobb volt. Múltkori után teljesen leírtam.

Talán a dupla drs zónának köszönhető ami eredményezett néhány érdekes, majdnem előzést, és néhány gondolkodó, taktikázó pilótát, vagy a jól versenyző bátor újoncok tették ezúttal nézhetővé a versenyt. De nem volt benne semmi ütős. Összességében laposnak titulálnám.
Hamilton rajt cél győzelmet aratott. Rosberg második lett és Sebastian Vettel állhatott fel a dobogó harmadik fokára.



Igazán felhőtlen öröm a mercedesnél.
Ami mellett nem tudok elmenni szó nélkül az a FIA pitiánersége, a Daniel Ricciardo storyra gondolok.
A két héttel ezelőtti második helyezését vették el tőle vagy ha úgy vesszük a csapattól. Még vizsgálat alatt van az átfolyásmérőjük ügye. Jövő héten lesz eredmény. Szerintem azért pitiáner mert máskor nagyobb hangsúlyosabb ügyekben  tudtak több ezer sőt több tízezer eurós büntetést kiszabni, most meg pontoktól, eredménytől fosztják meg a versenyzőt. Ricciardo nyilatkozata nagyon pozitív volt.



Az élményt, hogy a dobogó második fokán állt, nem vehetik el tőle. Persze az is lehet, hogy a csapat áldozza be, a kettes számú pilótáját. De az ausztrált az ág is húzza, rosszul rakták fel a versenyen az egyik kerekét ezért tíz helyes rajtbüntetést kap a következő futamra, és ha ez nem lenne elég nem tudta befejezni a sepangi versenyt.
Massáról is biztos hallunk még, mert, hogy szembe szegült a csapat utasítással, nem engedte el csapattársát aki gyorsabb volt nála. Szerencse csomag annyi csapattársat engedett már el, most nem. Ki tudja milyen bünti jár majd ezért is...
Én értem, hogy kellenek az új szabályok, és a változtatások, hogy izgalmas, biztonságos, érdekes maradjon a verseny. Abban is biztos vagyok, hogy nem akarja az FIA, hogy egy csapat ereje, fölénye uralkodjon az egész évadon. De szerintem idén egy csomó bakot lőttek. Főleg ezzel az átfolyásmérővel.
A futam előtt nyilatkozó tanár fejlesztő szakértő elmagyarázott egy két dolgot, emberi nyelven. A lényeg az, hogy képtelenség üzemanyagot mozgó járműben, különböző hőmérsékleten, ilyen kis eszközzel mérni.
Előttem még mindig nem körvonalazódik az, hogy ezzel mi a célja a szabályok alkotóinak.


A Ferrariról nem esett szó, talán mert inkább középszerűek mint szóra érdemesek.
A fenti kép már említésre méltó, Alonso nézelődik. Hátha lát valami használhatót, hisz van szeme hozzá.
Nem szaporítom tovább szót, mert nincs miről. Talán legközelebb.

KGFB

Kötelező gépjármű felelősség biztosítás, nem tudom ki, hogy van vele én már a nevétől rosszul vagyok, különösen az utóbbi  hetekben. Ami úgy kezdődik, hogy kötelező az jó nem lehet. Inkább nevezném szükségesnek, ez sokkal jobban cseng. És a másik szó amitől szintén borsódzik a hátam a biztosítás. Nem is a biztosítás ami visszataszító, hanem a biztosító társaságok akik azt hiszik, hogy mindent megtehetnek.
Kezdjük az én storym elején...
Minden év novemberében, minden autó tulajdonos átböngészi a különböző biztosító társaságok ajánlatait, nyilván a legolcsóbbat keresve.Ezzel is spórolva akár több ezer forintot.
Néhány éve már arra is kellett figyelni, hogy novemberben le kell mondani a régit és ráérünk december végéig megkötni az újat. Én ezt a macerát elkerülve inkább egy alkuszon keresztül intéztem mindent, illetve intéztek mindent helyettem.
Minden évben körülnéztem, kivéve tavaly mert akkor az éppen aktuális biztosítóm ajánlata volt a legkedvezőbb, így nem kellett semmit tennem. Vártam a csekket, és vártam és vártam és vártam. Majd februárban írtam egy emailt a biztosítónak, hogy ugyan már küldjenek nekem csekket. Ekkor jött a hideg zuhany. A válaszban azt írták, hogy náluk nincs biztosításom tavaly harmadik hónap óta. Nem fizetés miatt megszüntették. A megszüntetésről nem kaptam levet, mert hogy előtte küldtek felszólítást, hogy igazoljam a bónusz besorolásomat különben visszasorolnak A0-ba és ez szerintük így jó. Bónusz igazolás sincs évek óta ugyebár.  És a legjobb, mindez történt egy héttel műszaki előtt, amihez ugye elengedhetetlen a biztosítás megléte. Tovább is van mondjam még....
Emlékeztem a levélre ami inkább fenyegetés volt, sem mint kérés, hogy bármit is igazoljak.
Akkor is mint mindig hívtam az "ügyintézőt" aki mindent elintéz helyettem, és abban a tudatban voltam, hogy elintézte. A nem fizetésről még annyit, hogy minden év elején kifizetem az egész évet előre.
Felhívtam az alkuszt aki ugye mindent intéz helyettem. Ő is emlékezett a tavalyi storyra, sőt meg is voltak neki a bónuszigazolások, mert azokkal korábban is gond volt. Ez a remek biztosító valahogy mégis megszüntette az én biztosításomat. Volt egy hetünk a bakit helyrehozni. Jelentem sikerült.
De ne örüljünk annyira.
Márciusban már meg is kaptam az ez évre szóló csekket.  Kézhezvétel után 7 nappal fizettem be.
És láss csodát újabb egy hét elteltével levelet kapta. Na mi lehetett benne?
Mi más, értesítés megszüntetésről nem fizetés miatt. Mit tesz ilyenkor az ember, igazolja a befizetést.
Ezt tettem én is, ismét meglepő választ kaptam, kössek új biztosítást mert ezt nem fogadják el, mert határidőn túl fizettem be. Ennyi!
És ez a remek biztosító nem más mint a Wáberer.
A storynak még itt sincs vége de inkább mindenkinek a fantáziájára bízom a történet befejezését, csak azért, hogy az happy end legyen.
Puszik

Játszótér minden korosztálynak

Mivel egyre inkább érezhető a tavasz, mi is több időt töltünk a szabad levegőn. Szeretjük a napsütést. Szerencsések vagyunk mert közel van városunk egyik legszebb és modernebb játszótere.
Tíz tizenöt perc séta, és már ott is vagyunk.
Tehát a délutáni pihenő után egyenes út vezet a játszóra. Péntek délután többen voltak a szokásosnál.
Kivételesen nem zavarta a gyerekeimet.
A heti játszózás érdekesen alakult. Szerdán kevesen voltak, így a gyerkőcök döciztek, csúszdáztak 2 csúszdán is, gerendán egyensúlyoztak, hintáztak szóval olyat is kipróbáltak amit korábban nem. Csütörtökön semmi nem volt érdekes, talán csak más gyerekek homokozó játékai, mert azt persze nem vittem magammal. Készültem chip-szel, innivalóval, pelenkával csak játékkal nem. Minden alkalommal, kíváncsi gyerkőcök kéretőznek, vagy csak ülnek bele triciklinkbe vagy azért mert van nekik vagy mert nincs. Ez még mindig meglep. Szoktam hagyni had menjenek egy kört, én is örülök ha hagyják a gyerekeimet más homokozó játékaival játszani. Szóval csütörtökön csak egy órát maradtunk.
Pénteken Zétény alvás után már készült is, süti kóla pelus csupa elmaradhatatlan dolog. És persze a homokozó játékok. Irány a játszó.
Összefutottunk egy ovis társsal fiam legnagyobb örömére. Homokoztak, kavicsoztak, bogarakat néztek, majd kisautókat csúszdáztattak, szóval nagy volt a buli. A nap már lemenőben volt, lehűlt a levegő is mire el tudtunk indulni haza.
A játszón minden korosztály képviseltette magát. A tipegőktől az ovisokig a kisiskolásoktól a kamaszokig és nem ritka a harmincas negyvenes korosztály sem, sokszor gyerek nélkül is. Nagyon úgy tűnt mindenki megtalálta a kedvére való szórakozást, hinta, foci és kosárlabda, minden méretű csúszda.
Egy nem túl messzi padon ismerős arcra lettem figyelmes, harmincas évei végén járó nő, párjával és annak gyerekével. A kiskamasz gyerkőc nagyon élvezte a nagy hintát. és ránézésre hétvégi apuka társaságát is.
Az új kapcsolat a padon ücsörögve  figyelt, várt és fázott. Menni akart. Apuka türelemre intette.
Ezután már nem volt játék hármasban ücsörögtek a padon.
Ránézésre sem volt minden rendben. Vajon mennyire vall felnőttre az a viselkedés ami ellenfélnek, vetélytársnak tekint egy gyereket. Megmondom semennyire. Játszótérre kikapcsolódni járunk és nem vetélkedni. Az ilyen nőnek nem kívánok mást minthogy ugyanebbe a cipőbe járjon, ha megadja neki az élet, hogy lesz saját gyereke.
Tanulság mindig van! Mindenki vonja le maga!

Ez is a játszón van!

És ezzel megy tele a cipőnk!
Puszik!

Ausztrál nagydíj ahogy én látom

Várakozással teli időszak előzi meg az évad nyitó futamot  évről évre. Az tavalyi év a gumiproblémáktól volt hangos, az idei az új erőforrások gondjaitól lesz az.
Az első futam sokszor meglepő, izgalmas, érdekes, sokszínű, de ez a mostani teljes unalomba fulladt számomra. Az egyik kommentátor fogalmazott jól, horrorosan kivárásra autózó versenyzők köröznek pályán. Egy "kis" kocc a rajt után ami Massa versenyének végét jelentette, Kobayashi kilökte, Vettel motor problémája,  majd Hamilton is műszaki gond miatt kiállni kényszerült, egy kis safteycar, sok autóval, és üzemanyaggal spóroló pilóta jellemezte ezt a futamot. A kommentátorok próbáltak javítani a helyzeten, miszerint volt aki fantasztikusan teljesített, valaki más üldözte és nagy nyomás alatt tartotta az előtte haladót....én csak szélárnyékban utazókat láttam, néhány gyengus próbálkozással, vagy körbeautózással.
És örülnünk kell annak, hogy csak 5 autó állt ki műszaki hiba miatt, a szakértők többre számítottak.
Boldog újoncok és kicsit csalódott világbajnokok távoznak majd Ausztráliából.
A feladat fel van adva fejlesztőknek, pilótáknak, az egész csapatnak.
Én annyira untam, hogy nemhogy nem szögezett a fotelhoz a meccs, hanem elmentem elindítottam közben egy mosást, gyerekeknek átnyomtam néha mesét nézni, és így sem maradtam le semmiről.
Ami felháborított  tavaly is, hogy már az m1 is kereskedelmi tv lenne??
Reklám a forma 1-es futam közben ráadásul kettő is ?? Nem hiszem, hogy két órát nem lehet kibírni reklám nélkül. Mintha nem lenne elég reklám a pilótákon és az autókon, hisz a forma 1 nagy része reklámhordozó.
Áldásos hatás viszont, hogy többször is megismétlik a futamot egyszer délután menetrend szerinti időben, és ha ez nem lenne elég este 10-kor az m2-n még egyszer, ha valamiről netán lemaradnánk tutira betudjuk pótolni, még egy két kisgyerekes anyuka is. Na a mai ismétlésére nem vágyom egyszer sem nem ám kétszer.
Az időjárás kegyes volt, végül nem esett az eső, bár akkor lehet lett volna némi extra izgalom a versenyben.
Rosberg, Ricciardo, Magnussen az első három helyezett őket Button és Alonso követi.

Azért  jó volt három nagyon mosolygó pilótát látni a dobogón, legalább ők elégedettek, és a kapott pontok sem mellékesek.
A mai nap abszolút nyertese Ricciardo  aki hazai pályán érte el élete első dobogós helyét, új csapatánál, mi is kellene ennél több.
Talán a későbbiekben lesznek jobb autók és jobb meccsek is, még 18 verseny hátra van, ez azt jelenti, hogy semmi nem dőlt el.

Ui: Némi pech: délutánra kiderült Ricciardot kizárták. "Jó néhány órával a leintést követően megszületett a döntés: az FIA kizárta Daniel Ricciardót az Ausztrál Nagydíjról, mert a Red Bullban eltérő sebességgel áramlott az üzemanyag az előírt értéknél." Nesze semmi fogd meg Jól.

Hát én így láttam!

Puszik!

Száguldó cirkusz

Elindult a forma 1 2014-s szezonja, legnagyobb örömömre. 

Hírekben már lehetett hallani, látni minden félét az új autókról,  fejlesztésekről, motorokról, orrkúpokról és a pilótákról is. A nyilatkozatoknak, teszteknek lehet hinni vagy  lehet kétkedőnek maradni, de ezen a hétvégén lesz aki örülni fog és olyan is  aki annyira nem. Egy biztos a vb cím nem holnap reggel fog eldőlni. 

A mai időmérő edzést egy kicsit megbolondította az időjárás így az erőviszonyok egyenlőre rejtve maradtak. És mint az előző években biztosan idén sem jelzésértékű az első futam győztese. 

Sokat sejtethet, hogy a tavalyi világbajnok Vettel be sem jutott a Q3-be míg a hazai csapattársa Ricciardo a második helyről rajtolhat. Egy korábbi világbajnok, Hamilton pedig örülhet hiszen pole pozícióval zárta a kicsit kaotikusra sikerült időmérő edzést. 

És van még néhány pilóta akik szintén nem repeshetnek az örömtől. 

De ne szaladjunk ennyire előre, a futam csak holnap reggel rajtol, és lehet, hogy az időjárás kedvezőbb lesz és az új autók is jobban muzsikálnak majd. Egyenlőre nem teszem le a voksom senki mellett. Azért több kedvencem is van, de ezekről majd később.

Szeretem ha változatosak a versenyek, az egyhangúság és egy csapat túlzott erőfölénye sem tesz jót a forma 1-nek. Több világbajnok és jó néhány fiatal név színesíti a versenyek mostantól hétről hétre. 

Az első 10-ben két újonc neve is feltűnik, vajon holnap labdába tudnak rúgni?

Kíváncsian várom a Ferrarinál versenyző két volt világbajnok Alonso és Raikkönen miként birkózik meg egymással és a rájuk nehezedő nyomással. 

Vettel lesz-e újra vb győztes? Csatázik-e csapaton belül Rosberg és Hamilton? 

Vagy Felipe Massa főnix madárként ""hamvaiból" újjá éled? 

Sok a megválaszolandó kérdés, de ezek mind mind az idei év story-jai lesznek. 

Nézzétek holnap reggel velem együtt az Ausztrál Nagydíjat!

Puszik

Bárányhimlő 2.0

Régen írtam...
Nem azért mert nincs mondanivalóm, hanem mert nincs időm leírni azt.
Zétény után Zsömi is megnyerte a bárányhimlőt, arra számítottam, hogy durvább lesz mint az első kör dehogy ennyire arra nem voltam felkészülve. Három éjjel szinte semmit nem aludtunk, viszketett talán fájt is neki, rázta a hideg, fél óránként poroztunk vagy haboztunk hátha valamelyik segít. Két napig nem evett semmit, ami nem csoda, a szája is tele volt hólyagokkal. Finoman fogalmazva gyilkos kór, a szülők is kidőlnek tőle a sorból. Azért a  nehezén már túl vagyunk.
Ami foglalkoztat, az az álláskeresés még mindig. Kicsit óvatosabban pályázok mint az elején, de
kitartóan keresgélek. Egyenlőre semmi, azt nem tudom, hogy a visszajelzés hiánya annak szól-e, hogy két gyerekes anyuka vagyok, vagy a hirdetések inkább csak alibik és már meg van az ember akit felvesznek. Ismerősök segítsége ide vagy oda így sem könnyű. Somló Tamást idézve Nem adom fel...
És egy kicsit a mai napról. Gyönyörű szép idő, a legjobb egy kis ügyintézésre, posta, otp, nav, stb.
A postára belépve jött a meglepetés kb. 150 nyugdíjas tolakodva, szaladva, adta fel csekkjeit, hát mit ne mondja érdekes látvány volt. Páran  beszélgetve próbálták elütni a hosszú várakozási időt, de volt aki csak magában mérgelődött, hiába a nyugdíjasok nem érnek rá, sietnek tovább a piacra! Tovább menve az otpben is hasonló látvány fogadott, kicsit kevesebb volt a nyugdíjas de a tömeg hasonló. Megjött a nyugdíj a segély vagy a fizetés.
Oviból hazafelé jövet utolért minket a mai magyar valóság, ha még a postai story nem lett volna elég mára itt a következő gyöngyszem.
Az Ágoston téren a romok tövében, a szép napsütésben két közmunkás, munka időben, első ránézésre napozott, másodikra kicsit közelebbről megnézve aludt. Biztos elfáradtak.
Olyat már láttam, hogy ketten hárman dolgoztak, a többiek meg csak nézték de alvó közmunkást még nem.
És egy jó hír a végére, péntek reggel 9-re valós állásinterjúra megyek.
Puszik

Bárányhimlő

Minket is utolért a pöttyös betegség a bárányhimlő! Eddig még csak Zétény van túl rajta,  de nagyon remélem, hogy ezzel a fiatalos lendülettel a lányom is elkapta. Akkor többet nem lesz rá gond.
Nem volt olyan durva mint vártam. Ami viszont nagyon meglepett, hogy a pöttyök milyen helyeken képesek kijönni. Talán még a hónalj a legbarátságosabb mind közül, a hajas fejbőr bizonyult nálunk a legkellemetlenebbnek, de a talp és a fiam férfiassága sem maradhat ki a felsorolásból. A nem fürdeni csak zuhanyozni utasítás betartása sehogy sem ment, máskor imádkozni kell neki hogy üljön le a kádba most ment neki magától...
A lényeg, hogy bármennyire is viszketett neki, sikerült elkaparás nélkül túl lenni rajta.
Közben minden másnap megkérdezte, hogy mikor megyünk oviba. Puff neki, máskor reggelente fél órát könyörgök neki, hogy menjünk már. És a népi táncból is kimaradt bánatára.
A szokásos mindennapi őrületen kívül, a munkakeresés foglalja le gondolataim nagy részét.
Nem telik el úgy 2-3 nap, hogy ne pályáznék valamilyen állásra, most már óvatosabb vagyok, kicsit talán válogatok is. De teljesen  mindegy, hogy válogatok vagy sem az egy havi keresgélés eddig semmilyen eredményre sem vezetett. Nem adom fel. Bár még a gondolatot is szoknom kell, hogy dolgozni fogok, hogy 4 év után újra emberek között leszek és még feladatom is lesz. Hajrá mindenki szorítson!
Puszik

Nem harap a spenót

Bármilyen hihetetlen ez egy könyv címe: Nem harap a spenót
Egy nagyon jó hangulatú óvodai szülői értekezleten ajánlották ezt a könyvet.
Egyre nehezebben tudom rászánni magam bármiféle könyv olvasására. Frei Tamás A megmentő című könyvét hónapok óta inkább nyúzom mint olvasom...ezért kicsit szégyenlem is magam de tényleg csak egy kicsit.
Lesz ami lesz gondoltam, megveszem és bármilyen nehéz is lesz kiolvasom.
Szülői után egy nappal már a belvárosban sétáltam táskámban a könyvvel.
Nem vagyok egy nevelési szaklapokat bújó valaki és nem is könyvből hanem érzésből próbálom nevelni a gyerekeimet, több kevesebb sikerrel.
Ha érdekes cikket találok elolvasom talán tanulok is belőle, de nem nézek utána mindennek, mert mindig van pro és kontra vélemény. Nem győzködöm magam, hogy ez jó így vagy épp rossz.
És egészen mostanáig, nem vettem nevelésről szóló könyvet sem. Ezzel is valószínűleg elkéstem.
Nehézkesen indult az olvasás is és a story is.
Bár mostanában minden könyvről ezt állítom.
Nos ez is nehezen indult, vagy inkább csak nagyon messzire a gyerek kérdésektől.
Aztán elérkezett az első néhány kardinális kérdés, terhesnek lenni, de hogyan, szülni de hol és hogyan.
Összehasonlítódik az amerikai és a francia anyák étkezési szokásai a terhesség alatt és erre is komplett elméletek hangzanak el a könyvben. Mit és mennyit együnk és az is benne van hogy mit nem ajánlott fogyasztani, mit tegyünk ha kívánósak vagyunk  és mennyit ajánlott hízni a kilenc hónap alatt.
Mi a jobb Francia országban vagy Amerikában, epidurális érzéstelenítéssel vagy anélkül szülni és bármilyen hihetetlen is itt  fel sem merült az otthon szülés gondolata.
Ennél a résznél volt egy nagyon nagyon értelmes és jó mondta ami egy francia nőgyógyász szájából hangzott el, miszerint azért fog ágyon háton fekve szülni mert ha baj van akkor így tud segíteni. Szerintem ebben a mondatban minden benne van!
A sok különböző módszer közül mindenki kiválaszthatja a neki leginkább tetszőt.
Ha még nem lenne  elég az elméletekből  ezek után következnek a gyereknevelésre, altatásra vonatkozóak.
Persze minden alátámasztva tényekkel számokkal.
Ezeket olvasva szembesülök azzal, hogy eddig mit sikerült elrontanom és vigasztal, hogy van amit könyv nélkül is jól csináltam.
Egy amerikai újságírónő, Párizsba megy férjhez és ott szül gyereket, ennek apropójából születik a könyv, pontosan, hogy a párizsi értelmiségi szülök miként nevelik a babáikat.
Keret szünet türelem és frusztráció kezelés ügyében. Bölcsődéről étkezésekről sok sok témát érintve, és kivesézve.
Szóval nem untatok senkit a részletekkel, és nem lövöm a  poénokat se hátha valaki el szeretné olvasni de a véleményem az, hogy ezt a könyvet minden 36. hetét betöltött kismamának kötelezővé kellene tenni, vagy legalább receptre felírni.
Puszik

Állásinterjú

Ma tanultam egyet s mást.
Nos kezdjük az elején. Elkezdtem nézni az álláshirdetéseket, a neten és a naplóban is.
Nagyon sok vicces és még több siralmas hirdetéssel találkoztam az elmúlt néhány hétben.
Pénzügyi befektető, biztosítási tanácsadó, stb, stb, szóval semmi érdemleges.
Egészen január 30-ig, amikor az interneten jelent meg egy hirdetés.
A PécsÁllás.hu-n kereskedelmi asszisztenst keresett egy dinamikusan fejlődő műszaki cég Dél Dunántúli Regionális irodájába. Idézet következik:

"Munkakör leírása:

• Vezetőkkel történő szoros együttműködés, munkájuk háttérbázisként történő segítése
• Ajánlatok írása
• Vevői rendelések kezelése, rögzítése, visszaigazolása
• Dokumentumkezelési és adminisztratív feladatok ellátása
• Heti, havi és ad hoc jellegű kimutatások, riportok elkészítése
• Kapcsolattartás a hazai partnerekkel 
• Levelezések bonyolítása
• Általános irodai feladatok elvégzése
• Társosztályokkal történő szoros együttműködés'

Elküldtem fényképes önéletrajzomat, a megadott email címre hogy jelentkezzek.

Visszajelzés 1 hét múlva érkezett, igen gyanús körülmények között, péntek este hét órakor, emailben, hétfő reggel 8 órai állásinterjúra.

Újabb idézet következik: 

'Kedves Tímea!

Köszönjük jelentkezését a kereskedelmi asszisztens pozícióra. Önéletrajza alapján szeretnénk meghívni Önt egy megbeszélésre, hogy az érintett vezetővel személyesen is megismerkedhessen, illetve, hogy a munkával kapcsolatos részleteket is egyeztetni tudják. 

Ehhez leghamarabb hétfőre (február 10.), 8 órára tudok Önnek időpontot ajánlani.

A megbeszélésre kérem érkezzen pontosan, lehetőség szerint üzleties megjelenésben. 

A regionális iroda az Irgalmasok utcája 5 szám alatt, a Konzum Irodaházban, a 2. emeleten található. Mivel több iroda is található az irodaházban, kérem a 217/2-es irodát keresse, a vezető neve: Bartos Gábor

Bízom benne, hogy az időpont alkalmas Önnek is, amennyiben esetleg nem megoldható, kérem jelezze, és megpróbálok egyeztetni egy másikat. 

Addig is kellemes hétvégét kívánok!

Tisztelettel:

Becze-Kovács Anett'

Ekkor már különösen gyanús volt. Konzum Irodaház...

Önként és dalolva nem jelentkezem MLM, vagy direkt marketinges munkára. 

Nem az én műfajom, gyomorforgatónak találom a nyomuló porszívó vagy inkább vérszívó ügynököket. 

Barátok óva intettek, inkább el se menjek. 

Én azért gondoltam, adok egy esélyt.

Hétfő reggel 8 órakor megjelentem az adott helyen. Ahogy beléptem az épületbe jobb kéz felől táblák a falon. Cégnevekkel és ajtószámokkal, csak a 217-es hiányzott, de a portás már mondta is.

Kimondta a kulcsszót, amit nem akartam hallani, de fel voltam rá készülve.

ZEPTER!

Felmentem a lifttel és ténylegesen akkor szembesültem azzal, hogy ez nem állásinterjú, hanem valami toborozás féle. Úgy 20-an álltak a folyosón.

Megérkezett az ügyintéző kezében listával. 

Interjúra jöttem?- hangzott felém a kérdés.

Igen de nem erre! 

Azért felírna! 

Köszi nem azzal sarkon fordultam, elindultam vissza a lifthez, előtte még láttam a rám meredő bamba arckifejezéseket.

Nem tudom, hogy a várakozók mire számítottak.

Én levontam a konzekvenciát és most megosztom!

Ha már annyira nem korrekt a cég, hogy nem zsákbamacskát hirdet akkor legyünk egy kicsit körültekintőbbek, ha nem akarunk fölösleges köröket futni.

Ne jelentkezzünk olyan hirdetésre amiben nincs konkrétan megnevezve a hirdető cég, mert akkor valami takargatni valójuk van. 

A csak egy email cím vagy csak egy telefonszám kevés!!!

Ha nem veszik a fáradtságot, hogy telefonon egyeztessünk időpontot akkor valami bűzlik...és akkor meg végképp  ha az emailbe még azt is beleírják, hogy milyen öltözékben jelenj meg az interjún! 

Szerintem ennek fordítva kell lennie, majd én felöltözöm ezzel megmutatva milyen vagyok, majd ők eldöntik, hogy az jó-e nekik és nem pedig fordítva, előre utasítanak.

Az ingyenes hirdető felületeken mint az apród vagy a jófogás, állást kínálók szintén nem a megbízhatóság mintaképei. Tisztelet a kivételnek de én olyannal még nem találkoztam.

Sok kellemetlenségtől kímélnék meg magukat és a jelentkezőket, ha a hirdetés egyenes és korrekt lenne, akkor legalább csak az jelentkezne aki az ilyen értékesítésre elég elhivatott. 

Így pedig sok ember értékes idejét rabolják és pazarolják.

Szomorú, hogy ilyenekkel vannak tele az internetes állásportálok.

Szóval a Zepter egy dinamikusan fejlődő műszaki cég... volt a kilencvenes években...szerintem aki tőlük akar vásárolni az megtalálja őket.

Legyünk óvatosak, sok a szélhámos!

Akinek inge...

Puszik

Párkapcsolati mizéria

Úgy tűnt, hogy az újév meghozta,  mindenkinek amit szeretett volna, mármint kapcsolat fronton.
De azt is tudjuk, hogy minden csoda három napig tart...az áhított pasival, csajjal együtt jönnek a problémák is. Amikor két felnőtt, találkozik, randizik, kapcsolatba kezd, nem teríti ki rögtön az összes kártyáját.
Nem mondhatnánk, hogy hazudnának csak nem említenek nagyon-nagyon fontos dolgokat.
Vajon miért nem? Talán a félelem dolgozik bennük, hogy már a kezdet, kezdetén bukik minden. Nem jobb mindjárt mindent kipakolni? Én annak vagyok a híve, hogy elő a formával, hozzuk a legrosszabb formánkat, annál csak jobb lehet, és ha így is elfogadnak akkor nagy baj már nem lehet.
Hozott problémák: nyilván az első és legfontosabb az ex-ek kérdése, zaklatók, nyomulók, bánatosak, hős szerelmesek kerülnek elő a múlt homályából. A csendes őrültek a legveszélyesebbek. Követnek, és olykor megpróbálnak  akár megfélemlíteni is. Pánikszerűen cselekednek.  Találkozót kicsikarva, most akarva helyre hozni amit a múltban már elrontottak, vagy csak  egyszerűen elromlott.
De ami fontos, nem keresik magukban a hibát talán még most sem!!!!
További kérdés: a szülők! Mindenképp fontos, de nem annyira, hogy engedjük őket beleszólni, kapcsolatunk alakulásába. És mikor jön el az idő, hogy bemutassuk a választottunkat?
Vannak olyan szülők akik az első pillanattól kezdve elfogadják gyermekük választottját, bíznak abba, hogy a választott elég jó nekik is! Tisztelnek minden döntést, még ha nem is értenek vele egyet.
De létezik minderre ellenpélda is.  Első hallásra, ellenzik a leendő párt, legyen bármilyen, nem is kell, hogy megismerjék, a rögtön ítélő bizottság kivégzésre ítél! Ez nem szól másról, mint bizalomról és tiszteletről  a saját gyerekem iránt, meg kell próbálni úgy felnevelni gyerekeinket, hogy elfogadjuk döntéseit amiért majd felelősséget vállal,  hogy egyszer felnő és párt választ ki előbb ki később, természetesen adjunk hangot aggodalmainknak de finoman.
Másik vita forrás lehet, ha valaki még egy év elteltével se mutatja be szüleit, ezek mind mind valami nevelési problémára vezethetők vissza.
Milyen érdekes, hogy felnőtt kori kapcsolatainkat mennyire határozza meg gyerekkorunk és a szüleinkhez való viszonyunk, hogy milyen érzelmi közegben nőttünk fel.
És a harmadik a szabadidő eltöltésének kérdése. Kialakult hobbinknak szentelt időt áldozzuk fel a kapcsolat oltárán? Vagy csináljunk úgy mint előtte, ami tuti konfliktushoz vezet. Új közös hobbit találni az szinte lehetetlen, nem mondom, hogy teljesen adjuk fel a régit, de kössünk kompromisszumot az talán segít.
Valamit valamiért elv működhet. Ha a másiknak dolga van, akkor hódoljunk szenvedélyünknek.  Mérlegeljük, hogy mi mennyit is ér nekünk, fontos az új kapcsolat annyira, hogy kicsit kevesebb időt töltsünk bármi mással.
Számos közhely elhangzott, de talán a sorok között kimondva vagy épp kimondatlanul ott van mindenre a válasz csak lássunk ne csak nézzünk, és beszéljünk mindig őszintén.
Merjünk segítséget kérni, nem szégyelljük ha valami nem megy.
Az is lehet, hogy felesleges agyalni, csináljuk érzésből aztán ahogy esik úgy puffan.
Zöld erdőbe voltam, ... azt jól van!
Puszik!

Hò helyzet

A gyerekeknek nagyon tetszett ez a nem kis mennyiségű hó, próbálkoztunk szánkózással több kevesebb sikerrel. A hógolyózás jobban ment, de a legjobban a hó evés ment különösen  Zéténynek. Meg is lett az eredménye...szombat reggelre annyira elkezdett köhögni, hogy ilyet talán még nem hallottam.
A köptető nem segített, így hát orvoshoz mentünk. A váró tele volt.
Velünk szemben csak romák ültek, elnéztem és hallgattam őket.
Pont szemben egy alul öltözött anyuka agyon szaggatott nadrágban, sportcipőben, kilógó derékkal és nem éppen télikabátban a mínusz 7 fokban. Divatosnak és csinosnak nem nevezném de nem volt lepukkanva, és ami a fő, tiszta volt. A hozzá tartozó kisfiú talán épphogy három éves lehetett, a cipője neki sem épp téli volt, de volt helyette más...egy kő a fülében, igen fülbevaló olyan David Beckham féle elég nagy.
A mellette ülő anyuka babakocsiban, és bundazsákban tolta a picit, így alul öltözöttségre nem lehet panasz.
Az anyukát átlagosnak és nagyon fiatalnak titulálnám, de benne is volt egy kis érdekesség. Amikor kinyitotta a száját két feltűnő dolgot is láttam. Az egyik a hiányos fogsor az egyik oldalon, pontosan a bal oldalon a négyes és ötös fogak hiányoztak, a másik oldalon a szemfoga aranyból volt! Döbbenet!
És a harmadik anyuka következik, ő volt a leg lepukkantabb, bár hozzáteszem okostelefonja neki is volt, csak úgy mint az előző kettőnek. Két gyerek volt vele kiderült hogy otthon van még...
A gyerekek piszkosak és hangosak voltak, anyukát az sem zavarta, hogy a földön birkóztak trikó és pulóver nélkül. Ha már beteg mit számít ha még jobban megfázik.
Természetesen mind a hárman ismerték egymást és nagyban folyt a pletyka, kinek kitől hány gyereke van.
Felért egy eset tanulmánnyal.
Ennyi a mai történet tanulság nincs vélemény van, de nem tűr nyomdafestéket.
Puszik

made in amerika

A zene nem fekete vagy fehér, a zene nem jó vagy rossz, a zene vagy tetszik vagy nem, de mindenkiben megmozdít valamit. Van akinek a teste mozdul van akinek a lelke. Van aki komolyzenét hallgat, van aki heavy metált és olyan is van aki Bódy Margót.
Billy Mac után szabadon, nem csak a karácsony és a szerelem vesz körül hanem a zene is.
Mert mindig mindenhol ott van, ha szomorúak vagyunk akkor azért ha vidámak akkor meg azért nyúlunk érte. Az autóban ha utazunk, ha otthon vagyunk szóval egész életünket végig kísérik a ritmusok, a dallamok.
Pont eleget írtam már olyan együttesekről, akik inkább szóra sem érdemesek.
Úgyhogy most egy kicsit más  irányába indulnék, méghozzá a rock irányába, nem csak azért mert szeretem, hanem  mert egyszerűen csak jó.
Személyes kedvencemmel kezdek és megpróbálok elfogulatlan maradni.
Az énekes, frontember, alapító John Francis Bongiovi 1978-tól számtalan demo felvételt készített.
Többek között a Runaway-t amit sudió zenészekkel vett fel. Mivel egy rádióállomásnál népszerű lett a nóta, állandó csapatra lett szüksége.
Ekkor hozta össze a bandát a Bon Jovi-t 1983-ban. http://www.youtube.com/watch?v=s86K-p089R8
A tagok addigra már mind kipróbált zenészek voltak. Jon Bon Jovi, Richie Sambora gitáros aki csatlakozása előtt Joe Cocker -rel turnézott, Tico Torres dobos felvételeket készített Miles Davis-sel, élőben zenélt Chuck Berry-vel, David Bryan billentyűs a híres new york-i zeneiskolában a Juilliard-on tanult, Alec John Suck basszusgitár ('94-ig tagja az együttesnek).
Akkoriban egy új stílus megalkotói lettek, nevezhetjük pop metálnak vagy glam rocknak. Lefordítva egyfajta dallamos, hallgatható rock zenét hoztak létre. Célközönségük gyakorlatilag mindenki, a tizenévesektől a háziasszonyokig.
Előzenekara voltak a ZZ Top-nak a Madison Square Garden-beni koncertjén, aztán az MTV leadta első klippjüket.
'84 januárjában megjelenik az első nagylemezük, Amerikában aranylemez 500 ezer eladott példánnyal.
Európai turné következik ahol ők az előzenekara a Scorpions-nak és a Kiss-nek.
'85-ben újabb nagylemez, rajongók imádták kritikusok leszólták. Inkább pop-nak titulálták mint rock-nak a fiúkat pedig túl jól fésültnek ehhez a zenei stílushoz.
'86-ban 3-dik nagy lemez Slippery when wet, erre már én is emlékszem és a mai napig hallgatom is.
Meghozta a teljes sikert, Billboard listán több első helyezést elért kislemez, legjobb pop-rock együttes az American music awards-on, legjobb színpadi előadás díja a Mtv video music awards-on, közönség szerint a legjobb rock zenekar. "Az énekes kamerabarát, vonzó külseje is hozzá segítette őket a sikerhez."
Finoman fogalmazva több mint jóképű...
A lemez megjelenése óta több mint 26 millió példány kelt el belőle.
http://www.youtube.com/watch?v=lDK9QqIzhwk

'88-ban újabb nagylemez, szintén nagy siker, majd turné 150 koncerttel.
A turné után némi hatásszünet következett a tagok elfáradtak és nem voltak konkrét tervek a folytatást illetően. A tagok saját útjaikat járták.
Jovi elégedetlen volt a kialakult helyzettel, saját kezébe vette az irányítást, összerántotta a bandát, és stúdióba vonultak.
'92-ben megjelent a Keep the Faith című album. Kiforrottabb dallamok és szövegek, amelyekre szükség is volt a  kilencvenes évek változó zenei ízlésvilágban, de saját hangzásukat nem vesztették el, és sikeresek tudtak maradni. Stílusváltás is bekövetkezett, elmaradtak a díszes jelmezek és  a szűk leggingszek és velük együtt a nagy loboncos hajak is.

Greatest hit's, turné, kis szünet, és már el is érkeztünk a 2000-es évekhez.
2000-ben új nagy lemez,ami után szünetet  terveztek közbe jött a 2001 szeptember 11-dikei targédia. Sok megemlékezésen léptek fel.
2002-ben újabb album amely a megújulásról szól Amerikáéról és az együtteséről.
Mindig képesek voltak újat mutatni, még ha a kritikusok nem is bántak velük mindig kesztyűs kézzel. A rajongók mindig kitartottak mellettük. Feldolgozások, koncertfelvételek dvd-k jelentek meg egy évtized alatt. Készítettek akusztikus feldogozást saját anyagból, játszottak country-t, kaptak Grammy díjat, aztán visszatértek a rockhoz. Mindig visszatérnek a gyökerekhez.
2009-ben 11. stúdió albumuk jelent meg.
http://www.youtube.com/watch?v=5CeX5VEo10c

Folytathatnám a sort újabb lemez újabb turné....igen még mindig népszerűek, még mindig talpon vannak, még ha néha mellé nyúlnak is, mindig mutatnak valami mást amitől érdekes és bár már annyira nem fiatalok, olyanok mint a jó bor az idővel csak érettebbek lesznek.
És igen Bon Jovi még mindig pimaszul jóképű sőt szexi. Egyébként pedig példás családapa, négy gyermeke van, és katolikus, és remek zenész. Múltkor olvastam, hogy egy rajongó like-okat gyűjtött a facebook-on, hogy Jovi az oltárhoz kísérje...ugyan a darabszám nem jött össze de az énekes látta a felhívást, meglepte rajongóját az esküvőjén és az oltárhoz kísérte...úgyhogy a jó fej jelzőt is nyugodt szívvel adhatjuk neki.

A kezdetben nyersebb üvöltősebb hangzás később dallamosabb lett, rock nóták mellett sok balladájuk is van, talán a legnépszerűbb az Always de még számtalan dalt fel lehetne sorolni, nem fogok.
Én a korábbi Bon Jovit jobban szeretem, de frissebbekkel sincs baj, bármikor  hallgatható.
Talán a történelem könyvekbe nem írták be magukat még, de a zenetörténelemből már nem maradhatnak ki.
Ők megmutatták, hogy hogy lehet három évtizedig jól űzni ezt a zene bizniszt.
Minden írónak kell a múzsa mosolya... http://www.youtube.com/watch?v=qF3D2oiy6YA

Puszik